Három-négyszázezer új munkahelyet, a heti munkaidő csökkentését, a bérek uniós felzárkóztatását, a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentését ígérte a 2002-ben hatalomra került szocialista–szabad demokrata koalíció. Az első száznapos program végrehajtását követő „mámor” azonban nem tartott sokáig, 2003 végére a szakszervezetek egyre hangosabban követelték az ígéretek teljesítését. A rendszerváltás óta először tavalyelőtt országos közszolgálati sztrájkbizottság alakult, mivel a kabinet nem vállalt garanciát a 2004-es, mindössze az infláció mértékével megegyező, hatszázalékos béremelés kifizetésére. A huszonnégy szakszervezetet tömörítő sztrájkbizottság ekkor még azt közölte, hogy tagságuk túlnyomó többsége akár hosszabb időn keresztül is kész lenne sztrájkolni. A nyomásgyakorlás azonban elmaradt, noha a később született bérmegállapodásban a kormány továbbra sem vállalta a szakszervezetek által követelt garanciákat, amelynek következtében több ágazatban tavaly reálbérveszteség következett be. A kialakult helyzet és a munkavállalók egyre romló élet- és munkakörülményei miatt egyedül az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete szervezett országos sztrájksorozatot. A közszféra szakszervezetei gyakorlatilag tudomásul vették azt is, hogy a 2004-es tizenharmadik havi bért csak idén januárban fizeti ki a kormány.
A versenyszférában leginkább a MÁV Rt. tizenegyezer ember elbocsátását jelentő reformja miatt volt várható munkaügyi konfliktus, főként, hogy az Orbán-kormány alatt úgymond „sokkal kevesebbért”, többször is sztrájkba léptek az érdekvédők. A Vasutasok Szakszervezete már 2003-ban felállította sztrájkbizottságát, és bár tavaly januárban már az esetleges munkabeszüntetés jogi és szervezeti feltételeinek megteremtéséről volt szó, a sztrájk elmaradt, pedig a tízezer tiltakozó aláírás összegyűjtése és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium előtt tartott demonstráció ellenére sem változtatott elképzelésein a vasúttársaság. A további három reprezentatív vasutas-szakszervezet nem tiltakozott a kialakult helyzet miatt.
Emlékezetes, a 2002 óta tartó ígérgetést és magyarázkodást követően Gyurcsány Ferenc tavaly bejelentette, hogy elődje, Medgyessy Péter a heti munkaidő csökkentésére tett ígérete nem teljesíthető. A szakszervezeti vezetők a munkavállalói szervezettség alacsony szintjével és az elbocsátásoktól való félelmekkel indokolják, hogy a bérből és fizetésből élők számára hátrányos döntések, folyamatok ellenére a kormánynak nem kell jelentős mértékű munkabeszüntetésekkel szembenéznie.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
