Észrevehetetlen érdekvédelem

Úgy tűnt, hogy miután a kormányzati ígéretek megvalósításai rendre elmaradtak, 2004 a sztrájkok éve lehet, lényegében egyedül az egészségügyi dolgozók éltek tavaly a nyomásgyakorlás legkeményebb eszközével. A szakszervezeti vezetők a munkavállalói szervezettség alacsony szintjével és az elbocsátásoktól való félelmekkel indokolják a munkabeszüntetések elmaradását.

Bákonyi Ádám
2005. 01. 03. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Három-négyszázezer új munkahelyet, a heti munkaidő csökkentését, a bérek uniós felzárkóztatását, a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentését ígérte a 2002-ben hatalomra került szocialista–szabad demokrata koalíció. Az első száznapos program végrehajtását követő „mámor” azonban nem tartott sokáig, 2003 végére a szakszervezetek egyre hangosabban követelték az ígéretek teljesítését. A rendszerváltás óta először tavalyelőtt országos közszolgálati sztrájkbizottság alakult, mivel a kabinet nem vállalt garanciát a 2004-es, mindössze az infláció mértékével megegyező, hatszázalékos béremelés kifizetésére. A huszonnégy szakszervezetet tömörítő sztrájkbizottság ekkor még azt közölte, hogy tagságuk túlnyomó többsége akár hosszabb időn keresztül is kész lenne sztrájkolni. A nyomásgyakorlás azonban elmaradt, noha a később született bérmegállapodásban a kormány továbbra sem vállalta a szakszervezetek által követelt garanciákat, amelynek következtében több ágazatban tavaly reálbérveszteség következett be. A kialakult helyzet és a munkavállalók egyre romló élet- és munkakörülményei miatt egyedül az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete szervezett országos sztrájksorozatot. A közszféra szakszervezetei gyakorlatilag tudomásul vették azt is, hogy a 2004-es tizenharmadik havi bért csak idén januárban fizeti ki a kormány.
A versenyszférában leginkább a MÁV Rt. tizenegyezer ember elbocsátását jelentő reformja miatt volt várható munkaügyi konfliktus, főként, hogy az Orbán-kormány alatt úgymond „sokkal kevesebbért”, többször is sztrájkba léptek az érdekvédők. A Vasutasok Szakszervezete már 2003-ban felállította sztrájkbizottságát, és bár tavaly januárban már az esetleges munkabeszüntetés jogi és szervezeti feltételeinek megteremtéséről volt szó, a sztrájk elmaradt, pedig a tízezer tiltakozó aláírás összegyűjtése és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium előtt tartott demonstráció ellenére sem változtatott elképzelésein a vasúttársaság. A további három reprezentatív vasutas-szakszervezet nem tiltakozott a kialakult helyzet miatt.
Emlékezetes, a 2002 óta tartó ígérgetést és magyarázkodást követően Gyurcsány Ferenc tavaly bejelentette, hogy elődje, Medgyessy Péter a heti munkaidő csökkentésére tett ígérete nem teljesíthető. A szakszervezeti vezetők a munkavállalói szervezettség alacsony szintjével és az elbocsátásoktól való félelmekkel indokolják, hogy a bérből és fizetésből élők számára hátrányos döntések, folyamatok ellenére a kormánynak nem kell jelentős mértékű munkabeszüntetésekkel szembenéznie.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.