Góg és Magóg hadai

k ö n y v e s h á z

A magyarság jórészt ismeretlen korai történetét, a kelet-európai sztyep hajdani néprajzi és történeti vonatkozásait kutatta Kmoskó Mihály, aki főként a múlt század húszas éveiben gyűjtötte össze és dolgozta fel az említett időszakra vonatkozó korabeli feljegyzéseket. Német nyelvű, mindmostanáig kéziratban kallódó munkájának jelentős fejezete volt az a több dossziéra rúgó anyag, amely a Szír források Góg és Magóg népeiről címet viselte, s melyet most a Balassi Kiadó adott közre Szír írók a steppe népeiről címmel.
Kmoskó először is igyekszik rendet vágni a korabeli szír vallási felekezetek és irodalmi tradíciók szövevényes rendszerében, illetve a hajdani szerzők által használt föld- és néprajzi nevekben. Megállapítja: „A kelet-európai és közép-ázsiai, de különösen a Kaukázus vidéki népek története szempontjából, mint elsőrangú kútfő, különös figyelmet érdemel a szír irodalom, amelynek termékei körülbelül abban a korban kezdenek kiapadni, amelyben arab földrajzi és irodalmi forrásaink szólalnak meg.” Amiből kiviláglik, hogy az általa áttekintett művek a homály lepte időszakba világítanak be, amely megelőzi azt a jórészt ismert és már kikutatott kort, melyet Gardizi és Ibn Ruszta, később pedig a Bíborbanszületett neve és műve fémjelez.
Bepillanthatunk a szírek különféle Nagy Sándor-legendáiba, amelyek elmondják, hogyan emeltetett kapukat a császár Góg és Magóg seregei ellen, és hogyan hadakozott az apokalipszist jelképező nomádok rontó áradata ellen. Betekinthetünk a nomádok regés birodalmaiba, ezek „egészen az ismeretlen világban fekvő két nagy hegyig nyúlnak, amelyeket Észak Csecsbimbóinak neveznek”. Bekukkanthatunk az Edesszai krónikába, amely a hunokról őriz értékes adatokat.
A gyakran visszatérő Góg és Magóg hadai kifejezés általában vonatkozik a sztyepi népekre, amelyek „csiszolt kardokkal, hegyes nyilakkal és dühtől tajtékozva öldökölnek”, továbbá „sáska módra repülve szállják meg az egész világ tájékait”, jelezve „az idők végének közeledtét”. Ezt a rettenetes időszakot úgy jellemzi Salamon, a bászrai püspök, hogy ezek az Istentől és a teremtés törvényétől elrugaszkodott nyomorultak „emberhúst és döglött kutyákat-macskákat fognak enni, kígyókra, skorpiókra, epét lövellő férgekre fognak vadászni, és tönkreteszik az egész földet…”
(Kmoskó Mihály: Szír írók a steppe népeiről. Balassi Kiadó, Magyar őstörténeti könyvtár, Budapest, 2004. Ára: 2400 forint)