Gyurcsány Ferenc kormányfő január 6-án írt levelében ismertette a határon túli magyarokért tett kezdeményezéseit – olvasható a kabinetiroda közleményében, amelyet az MTI idéz. A miniszterelnök arra kérte kormánya tagjait, vegyék figyelembe, hogy a magyar államnak összetett, pontosan definiált kötelezettségei vannak állampolgáraival szemben, míg a nemzet egészével szemben viselt felelőssége kevésbé kimunkált. Másrészt az állampolgárság „aktív viszonyt feltételez az állam és polgára között”, ezért az állampolgárság nélkülözhetetlen feltétele a magyarországi életvitel. További szempontként említette a miniszterelnök: a magyar állam legfontosabb célja a határon túli magyarok támogatása abban, hogy többes identitásukat a szülőföldjükön őrizhessék meg.
Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja elnöke mindeközben úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a határon túli magyar szervezetek szabadkai találkozójának egyik fontos üzenete a magyarországi politika szereplői számára a kompromiszszumkészség. Bugár fontosnak tartja, hogy megalakult a határon túli szervezetek fóruma, amely rendszeres konzultációra ad majd lehetőséget, ami a magyarországi politika megosztottsága miatt is fontos. A Nyugati Jelen című aradi napilap vezércikkírója szerint a határon túli magyar szervezeteket az késztette a szabadkai összejövetelre, hogy az anyaország képtelen rendezni a „közös magyar-magyar dolgokat”, és még most sem érti az elcsatolt nemzettestek fájó gondjait. Szerbiában legitimnek tartják a kettős állampolgárság iránti igényt, s inkább az elutasítás a téma a sajtó számára. A vajdasági magyar tájékoztatási eszközök nagy teret szentelve az eseménynek egységesen azt az álláspontot domborították ki, hogy semmiféle könnyítés, a nemzeti útlevél sem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. Ez egyben a konferencia közvetett válasza is volt a magyar miniszterelnöknek, aki javaslatával „meg szerette volna előzni a tanácskozás határozatait, elvenni azok élét, jelentőségét”.
origo.hu
Megszólalt halálfélelméről és súlyos műtétjéről a TV2 sztárja
