Gyurcsány nem értette meg a vatikáni üzenetet

A miniszterelnök azzal a szándékkal utazott a Vatikánba, hogy a katolikus egyház központjában is érzékeltesse a kormány és a Magyar Katolikus Egyház között fennálló feszültséget. A nézeteltérés az aktuális társadalompolitikai kérdésekben való egyházi megnyilatkozás mértékének megítélése körül alakult ki. Nemcsak Magyarországon, hanem világszerte megfigyelhető az a vélemény, mely szerint a vallás magánügy, és a templomfalak között a helye. Az egyházaknak csupán karitatív, oktatási, szociális feladataik lehetnek a társadalomban azok számára, akik ezen „szolgáltatásaikért” hajlandók külön fizetni is. Ezzel szemben áll maguknak az egyházaknak saját szerepükről vallott felfogásuk, miszerint a vallás, a hit nem „szabadidős tevékenység”, hanem az ember egész személyiségét meghatározó tényező, amely a társadalom életében is megjelenik a vallásos emberek szerepvállalása révén. A keresztény egyházaknak pedig nemcsak úgynevezett megszentelői funkciója (szentségi élet), hanem tanítói és kormányzati küldetése is van. Ez utóbbiakba beletartozik, hogy útmutatást nyújtsanak a hívők számára erkölcsi és társadalmi kérdésekben is. A magyar kormány szerint viszont a katolikus egyház túlzottan beleavatkozott a politikába, amikor a legutóbbi, társadalmi kezdeményezésből indult népszavazás kérdéseiben a Püspöki Konferencia körlevelet fogalmazott meg, illetve amikor az egyházi iskolákat hátrányos megkülönböztetéssel sújtó költségvetési tervezet ellen ez utóbbiak tanárai, valamint az érintett szülők és gyermekeik tüntettek – olvasható a Budapest Analyses jelentésében.
A magyar legfőbb közjogi méltóságok hagyományosan első külföldi útjaik közé illesztik a szentatyánál teendő látogatást, amit természetesen a Szentszék illetékes hivatalainál folytatott megbeszélés követ. A vatikáni protokoll alapján precízen meghatározott menetű látogatás során általában a Szentszék és Magyarország kapcsolatairól, illetve a magyarországi egyház helyzetéről esik szó, és a pápa hivatalos köszöntőbeszédében fogalmazza meg üzeneteit. Vitás kérdések rendezésére többnyire nem ez a fórum szolgál. Ezért teljesen szokatlannak nevezhető annak a sajtótájékoztatónak a tartalma és módja, amelyen a miniszterelnök – egyértelműen belpolitikai számítás által vezéreltetve – egyoldalú értelmezésben tárta a nyilvánosság elé a megbeszéléseken elhangzottakat, amiket később a parlamentben is megerősített. Az egyoldalú tájékoztatást látva a budapesti Apostoli Nunciatúra – rendhagyó módon – hivatalos közleményt volt kénytelen kiadni a Szentszék álláspontjáról, áll az elemzésben.
Az audiencia során elmondott hivatalos beszédében II. János Pál pápa két szokatlanul határozott üzenetet is megfogalmazott hazánk, illetve a kormány számára. Először is reményét fejezte ki, hogy Magyarország az Európai Unió tagjaként a keresztény értékekre alapozva járul hozzá a kontinens jövőjéhez. Másrészt pedig felhívta a miniszterelnök figyelmét a Szentszék és Magyarország között 1997-ben kötött nemzetközi szerződés „hűséges végrehajtására”, amely az egyház szerepét hangsúlyozza az ifjúság „erkölcsi és polgári erényekre” való nevelésében. A pápa ez utóbbinak alapvető emberi jogi vonatkozását emelte ki.
A megállapodások betartásával kapcsolatos vatikáni elvárást Angelo Sodano bíboros-államtitkár még nyíltabb formában fogalmazta meg, amikor egyenesen „megdöbbenését fejezte ki”, hogy a kormány a fentieket nem tartja tiszteletben. Ugyancsak ő közölte a miniszterelnökkel a Szentszék azon álláspontját is, miszerint a vitás kérdéseket inkább a szentszéki–magyar vegyes bizottság hivatott tárgyalni, amelynek összehívását a Vatikán el is várja. Figyelemre méltó a Gyurcsány Ferenc által a Magyar Katolikus Egyház ellen ismételten felhozott „politizálási” vád fogadtatása. Miközben a Szentatya érdemben nem reagált rá, Sodano bíboros-államtitkár – egy a Szentírásból vett idézet segítségével – egyenesen visszautasította azt. Gyurcsány Ferenc ez utóbbinak sem ismerte fel valódi mondanivalóját, hiszen tájékoztatóján az „adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené” mondást a magyar püspököktől való vatikáni elhatárolódásként értékelte. Ezzel szemben – ahogyan még Hiller István kulturális miniszter is bevallotta később – azt a bíboros a szentszéki–magyar megállapodás betartására való felhívásnak szánta. Bizonyos magyar elemzők a pápai üzenetet egyenesen a magyarok által fogalmazottnak vélték. Feltehetőleg annak határozottsága, szokatlan keménysége miatt gondolták ezt, továbbá abból kiindulva, hogy azt egy a Vatikánban dolgozó magyar pap olvasta fel. A szöveg stílusának és fordulatainak elemzése, valamint a Római Kúria működésének ismerete azonban nem támasztja alá ezt a véleményt. A Szentszék mindig jól tájékozott a különböző országokban, így Magyarországon az egyházzal kapcsolatos kérdésekben. Álláspontjának határozottságát ezért csak azok gondolhatják magyar sugalmazottságúnak, akik úgy gondolták, hogy a miniszterelnök vatikáni látogatása elsősorban belpolitikai szempontból hoz hasznot, és így kellemetlenül érintette őket annak sikertelensége.
A magyar miniszterelnök a Szentszéket is bele akarta vonni a kormány és a Magyar Katolikus Egyház közötti vitába, és a látogatástól belpolitikai hasznot remélt. Az MSZP felmérései szerint saját szavazótáborának aktivizálását tudja elérni akkor, ha egyházellenes retorikát folytat. Ennek érdekében a parlamentben a néhai kommunista retorikát idéző „klerikális erőszakot” is megemlítette a magyar miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc logikája ellentmondásos. Korábban maga a szocialista kormány kérte fel a katolikus egyházat arra, hogy az európai uniós csatlakozásra vonatkozó népszavazáson mobilizálja a hívőket az igen szavazat mellett. A miniszterelnök jelenlegi törekvése külpolitikailag kudarcot vallott, amit csak a tudatosan elferdített kormányzati kommunikáció volt képes palástolni – szögezik le a Budapest Analyses jelentésének összegzői.