Háromnapos vizsgálat kezdődik a Délvidéken

Szabadkán kezdi meg ma háromnapos vizsgálódását a délvidéki magyar- és általában a kisebbségellenes atrocitások ügyében az Európai Parlament (EP) tényfeltáró delegációja. A néppárti Doris Pack német kereszténydemokrata politikus vezette ötfős bizottság – amelynek két magyar tagja is van: a fideszes Becsey Zsolt és a szocialista Hegyi Gyula – ma Temerinben tárgyal. Mindkét vajdasági település az utóbbi másfél-két évben gyakori etnikai incidensek színhelye volt. Holnap a tartományi székvárosban folytatják vajdasági vizsgálódásukat az európai parlamenti képviselők. Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi miniszter úgy jellemezte a jelenlegi helyzetet, hogy jelentős mértékben csökkent ugyan az etnikai színezetű incidensek száma, de a türelmetlenség, a nacionalizmus és a sovinizmus nem hagyott alább, s ígéreteivel ellentétben a szerb kormány érdemben nem foglalkozott a probléma lényegi kezelésével.
*
Hogy átfogó képet kapjanak a vajdasági kisebbségek helyzetéről, valamint az etnikai incidensekről és azok hátteréről, a német–magyar– osztrák–szlovén összetételű küldöttség a helyi hatalom képviselői, a szervezetek és az egyházak képviselői mellett elbeszélget a helyi lakossággal, a kisebbségek, de a többségi nemzet képviselőivel, még a szerb menekülteket is meghallgatja. Hétfőn, a látogatás zárónapján a tényfeltáró delegációt a korábbi bejelentések szerint fogadja Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő és Borisz Tadics elnök, akik már folytattak megbeszéléseket e problémáról a kisebbségek, köztük a magyarok képviselőivel. Az európai képviselők arra is választ keresnek, hogy milyen szerepe van az államhatalomnak, a rendőrségnek és a bíróságoknak a kérdés kezelésében. A bizottság vajdasági és belgrádi látogatását követően jelentést készít majd az Európai Parlament külügyi bizottságának.
A tényfeltáró delegáció szlovén tagja, Jelko Kacin liberális képviselő erős fenntartásokkal nyilatkozott a magyar kisebbség elleni atrocitásokról. A B92 által közölt korábbi kijelentése szerint „az egyik szomszédos országnak a legnagyobb kisebbséggel kapcsolatos manipulációiról” van szó. Kacin úgy gondolja, hogy a „gazdasági perspektívahiány miatt változik a tartomány nemzetiségi összetétele, s nemcsak a magyarok vándorolnak el, hanem a szerbek és a többiek is”.
Hivatalos belgrádi reagálások nincsenek az EP képviselőinek látogatására. „Üdvözlésükre” azonban annyi elhangzott nem egy ízben, hogy csökkent az incidensek száma, s a bizottság látogatása céljának megnevezésekor az incidensekről a szerbiai médiumok már múlt időben beszélnek. Mintha a probléma már megoldódott volna. A delegációtól tárgyilagosságot elváró Kasza József, a VMSZ elnöke az MTI-nek nyilatkozva kijelentette, hogy az EU-nak rá kell vennie a szerb hatóságokat, hogy hosszú távú és mélyreható intézkedéseket tegyen a Vajdaságban tapasztalt intolerancia csökkentése érdekében.
Végel László író a belgrádi Glasz javnosztinak adott korábbi interjújában jórészt a globális válság következményeként megingott etnikai viszonyok mellett rámutatott a társadalom passzivitására e kérdésben, ami már nemcsak a politika kérdése, hanem a morális értékek eróziója is. Végel terjedelmesebb interjújában rámutatott egy ellentmondásra is. Magyarország hosszú éveken át Szerbia kijárata volt Európába, a szerbek szabadon utaztak, s láthatták egy társadalom értékeit. Ugyanúgy a magyar kultúrának most olyan méltósága van Szerbiában, mint soha korábban. Elvben megnyílt az út a harmonikus etnikai viszonyok előtt, másrészt pedig ezzel ellentétes tendenciák jelentkeztek, kisebb-nagyobb hullámokban magyarellenes populista áramlatok formálódtak, amit Végel a háború utáni traumákkal magyaráz.

Publicisztika a 7. oldalon