E sikersorozat szinte szárnyakat adott a cseh jobboldal legerősebb pártjának. December elején tartott tisztújító kongresszusán az ODS vezetői és számos felszólaló azonban óva intett az elért eredmények fölötti diadalittasságtól. Rámutattak, a legrosszabb taktika csupán a régi sikerekre támaszkodni, s az ODS számára jelenleg a legfontosabb, hogy a politikai fináléra, azaz a parlamenti választásokra összpontosítson. A győzelem azonban nem lehet öncél, csupán eszköz ahhoz, hogy a mostani, egy helyben topogó, az emberek aktivitását megbénító, s a jövőt felélő szocialista politikát felváltsa a szabadságeszmény kiteljesítésére, az embereket szolgáló olcsó államra, az adósságoktól nem terhelt jövőre és szolidaritásra törekvő konzervatív–liberális politika.
A cseh polgári demokraták teljes erőbedobással készülnek a kormányzásra. Árnyékkormányuk kidolgozta az ODS színeire utaló „Kék esély a Cseh Köztársaság számára” elnevezésű programtervezetet, amely az államirányítás valamennyi szakaszára vonatkozóan részletesen és közérthetően határozza meg az ODS elképzeléseit. A dokumentum a hivatalban levő kabinet programjának bírálata mellett átfogó alternatív kormányprogram, amelyet az ODS megvitatás céljából nemcsak a szakmai körök, de a legszélesebb nyilvánosság elé terjesztett. Célkitűzései közül kiemelkedik a jelenlegi bonyolult adórendszer felváltása egy egyszerűbb, alacsonyabb, egységesen 15 százalékos adókulcsú rendszerre. Fontos célja az ODS-nek a felduzzasztott államapparátus karcsúsítása, a bürokrácia visszaszorítása, az emberek életébe beavatkozó, s a vállalkozó kedvet akadályozó törvények kiiktatása a jogrendből, valamint a valóban a rászorultakat segítő szociálpolitika.
Már a remélt választási győzelem előtt az ODS fel akarja állítani az egyes szaktárcákat átvevő szakembercsapatokat. Ezért az árnyékkormány tagjainak már most ki kellene választaniuk az „árnyék-miniszterhelyetteseket”, azzal a céllal, hogy az egyes tárcákban zökkenőmentes legyen az átmenet. Mirek Topolánek, az ODS elnöke a kulcsfontosságú reformintézkedések bevezetését a választások utáni első lépésnek tekinti. Ezen a téren a spanyol José María Aznar kormányának példáját tekinti követendőnek. A jobbközép kormányok nyolc év alatt 64 százalékra növelték Spanyolország hazai bruttó termelését, 5 millió új munkahelyet teremtettek, s az ország a világ nyolcadik legerősebb gazdaságává fejlődött. Topolánek ugyanakkor fontosnak tartja a reformintézkedések megvitatását a szakszervezetek képviselőivel is.
Jóllehet, egyes ODS-képviselők abban is reménykednek, hogy a parlamenti választások után a párt akár egyedül is vállalhatja a kormányzási felelősséget, a pártvezetés prioritásai közt szerepel egy megbízható koalíciós partner keresése. A politikai élet jelenlegi szereplői közül egyedül a KDU – Csehszlovák Néppárt jöhet számításba. A politikai színtér sajátossága, hogy ez a párt jelenleg a kormánykoalíció tagja, ám nemrég megválasztott új elnöke – Miroslav Kalousek – nyíltan hangoztatja, bizonyos feltételekkel a jövőben szívesen koalícióra lépne az ODS-szel. A néppártiak a szenátusban már most is együtt szavaznak a polgári demokratákkal, s a 14 megye közül tízben koalícióra léptek velük. A sikersorozat kapcsán az ODS-nek szembesülnie kellett ellenfelei retorikájának eldurvulásával. E diskuzrus azonban eddig nagyobbrészt médiaszinten zajlik, a csúcspolitikusok inkább elvi síkon vitatkoznak. Az ODS-t ért bírálatok közül a legnagyobb visszatetszést Jirí Pehe ismert politológus véleménye váltotta ki, miszerint a kommunista pártnál is jobban veszélyezteti a demokráciát Csehországban az ODS, amely párt szerinte néha „a cseh nacionalizmus és populizmus vizét issza”, s amelyre az összeférhetetlen bolsevista gondolkodásmód a jellemző.
Az ODS több vezetője vélekedik úgy, hogy a párt elsősorban nem azért volt sikeres a választásokon, mert az emberek szemében annyira kiváló munkát végzett volna, hanem inkább azért, mert a jelenlegi kormány tevékenységét csapnivalónak tekintik. Manapság Csehországban szinte csúcspontra jutott a kormány munkájával való elégedetlenség. A közvélemény-kutatások szerint négy megkérdezett közül három nem ért egyet a kormány politikájával.
A bírálatok ellenére a csehek nagy része az ODS-hez fűzi reményeit. Általános a vélemény, hogy a lakosság részéről megnyilvánuló bizalom nagy felelősséget ró az ODS-re. A polgári demokratáknak a várható győzelem ünneplése helyett nap mint nap bizonyítaniuk kell, hogy saját hibáikból is tanultak, s az új eszméken kívül a politikában az emberek mindennapi problémái iránti figyelemről tanúskodó új magatartást is képesek meghonosítani. Hiszen több ország tapasztalata, hogy a túlzott önbizalom, a medve bőrére való korai koccintás akár megfordíthatja a rokonszenvet, a választók gyakran kiszámíthatatlan hangulatát.
Az ODS által meghirdetett, az állam növekedő szerepével és a bürokrácia elburjánzásával szembeni kérlelhetetlen küzdelem célja a korrupció felszámolása, a szervezett bűnözésnek a gazdasági és politikai struktúrákba való beszivárgásának feltartóztatása. Ám, hangoztatja Mirek Topolánek, a káros jelenségek ellen az ODS-en belül is fel kell venni a harcot, mert a hibák szőnyeg alá söprése csökkenthetné a választók bizalmát.

Nem köszöni meg Magyar Péter, ahogy Szentkirályi Alexandra kiosztotta