Kamatszivattyúnk a világ élvonalában

Százhetven ország közül az ötödik helyen áll Magyarország az állami adósságszolgálat terhét meghatározó világranglistán. Hazánkat mindössze Sierra Leone, Brazília, Argentína és Libanon előzi meg a „rangsorban”.

2005. 01. 11. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarország az ötödik helyen áll az államadósság-szolgálat terhét tekintve a több mint 170 országot vizsgáló világranglistán – számol be az Economist kiadványa, amely a világ országainak gazdasági és társadalmi számadatait összesítő World in Figures legfrissebb mutatóit használta fel összefoglalójában. Az adósságszolgálat terhét a termék- és szolgáltatásexport arányában meghatározó mutató szerint hazánk 42 százalékot ért el, azaz exportbevételeink majdnem felét az államadóssággal kapcsolatos terhek kifizetésére kellett elköltenünk. A mutatószám a tőketörlesztést és az adósságszolgálat kamatait foglalja magában.
A 42 százalékos magyar államadóssági mutatószám a közép- és kelet-európai régióban elsőséget biztosít hazánknak: Szlovákia esetében ez az adat mindössze 19 százalékos, Lengyelországnál 32 százalékos, a második legrosszabb adatot produkáló Litvánia esetében pedig 37 százalékos volt.
A Pénzügyminisztérium legutóbbi adatai szerint az államadósság mértéke 2004. november végéig elérte a 11 796 milliárd forintot, mely azt jelenti, hogy a tavalyi év első tizenegy hónapjában az adósság mértéke 1209 milliárd forinttal, azaz 11,4 százalékkal emelkedett. Az adósság bővülésével együtt folyamatosan nő hazánk adósságának kamatszolgálati terhe is, mely tavaly megközelítette a 900 milliárd forintot. A kormányváltáskor az adósság még 8280 milliárd forintot tett ki, azaz 2002 májusa óta az államadósság összesen 42 százalékkal növekedett.
*
Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca sajtófőnöke hangsúlyozta: az egyes országok adósságainak kimutatására többféle statisztikát lehet alkalmazni, az Európai Unió (EU) az államadósság GDP-arányos mértékét veszi figyelembe. Ez a mutatószám a 60 százalékos maximumérték alatt van: tavaly 59,4 százalékot tett ki, míg idén az előirányzat szerint 58,5 százalékos lesz – tette hozzá Pichler.
Barcza György, az ING Bank elemzője a Magyar Nemzetnek kifejtette: a 42 százalékos mérték azt mutatja, hogy rövid az államadósságot finanszírozó állampapírok futamideje, ami kockázatosnak tekinthető. Az elemző szerint amennyiben hazánk bevezeti az eurót, akkor a kisebb alapkamatszint mellett a törlesztési terhek is alacsonyabbak lesznek.
Tállai András, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes tagja a ranglistát értékelve lapunknak elmondta: a kimutatás azt jelzi, az ország súlyos gondokkal küzd, ám azt is bizonyítja, hogy a kormány továbbra sem kíván foglalkozni az érdemi problémákkal. – Az államadósság olyan mértékben megterheli a költségvetést, hogy elhalaszthatjuk az EU által kínált lehetőségeket is, mert nem tudjuk biztosítani a támogatásokhoz szükséges önerőt – figyelmeztetett Tállai, hozzátéve: jelenleg a jövő felélése és a jelen meghamisítása folyik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.