Megoszlik a budapesti kátyúk kijavításának felelőssége a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között. Szegedi Péter, a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt. szóvivője lapunknak elmondta: hozzájuk csupán az 1043 kilométernyi fő- és tömegközlekedési út tartozik, a mellékutcákat a kerületi önkormányzatok kezelik. Utóbbi hossza viszont 2300 kilométer. Tavaly az FKF Rt. csaknem 110 ezer lyukat foltozott be, és erre 1,4 milliárd forintot kaptak a fővárostól – tudatta a szóvivő. Most körülbelül kétezer kátyúról tudnak, de huszonöt útfelügyelőjük hetente jelenti, ha újabb úthibára bukkan. Folyamatosan dolgozik 15-20 csoportunk – folytatta Szegedi Péter. A tervek szerint május végéig megszüntetik a főutakon a tél okozta hibákat. Márciusban dönt a Fővárosi Közgyűlés a javításokra szánt összegről.
– Többet szánunk kátyúelhárításra a tavalyinál, hogy mennyit, az majd az elfogadott éves költségvetésből derül ki – válaszolta kérdésünkre Lakos Imre, a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottságának elnöke. – A kerületeknél erre költött pénzről viszont kevés adatot kapunk. Nem mindenhol kezelik ugyanis önállóként ezt a témakört, hanem hozzácsapják az általános útjavításokhoz.
Akiknek kátyú miatt sérült meg az autójuk, kártérítést kérhetnek az FKF Rt.-től, illetve ha nem főúton történt a baleset, a kerületi önkormányzattól. Ehhez bizonyítékként meg kell adni a lyuk pontos helyét és a fényképét is. Szakértő vizsgálja meg az autót, és ha jogosnak véli a kárigényt, a biztosító fizet – tájékoztatott Szegedi Péter.
– Általában a casco fedezi az ilyen károkat a közterület-fenntartó igazolása alapján – mondta el lapunknak Sipos József, az egyik legnagyobb biztosítótársaság szóvivője. – A hazai gyakorlatban szokatlan, de előfordul, hogy a kötelező biztosításhoz tartozik korlátozott vontatási költségtérítés. Például, ha a kátyú miatt megsérült futóművel nem tud továbbmenni az autós.

Tiszta vizet öntünk a pohárba – ennyibe kerül egy lángos a Balatonnál