Ki játszik Alexanderrel?

Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki R. Márta és kisfia ellen, mert az asszony a svéd bíróság döntése ellenére Magyarországra hozta gyermekét. A Svédországban élő apa szeretné visszakapni fiát, az anya a svéd törvények szerint börtönbüntetésre számíthat.

Kisberk Szabolcs
2005. 01. 05. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy Svédországban élő magyar férfihoz ment férjhez R. Márta 1988-ban. A férfi korábban lemondott a magyar állampolgárságáról. Hét évvel később született meg Alexander nevű kisfiuk.
– Tíz évig felhőtlen volt a kapcsolatunk, de 1998-ban a férjem összeismerkedett egy másik nővel. Nem szóltam, gondoltam, előbb-utóbb észre tér, de nem így történt. Tízévnyi házasság után kirakott minket az utcára. A gyereknek megvette a repülőjegyet, kivitt minket a reptérre, és azt mondta, tűnjünk el az országból – emlékszik vissza a történtekre az édesanya.
A svéd bíróság 1999 márciusában kimondta a válást, de a gyámság közös maradt. Egy hetet az egyik, egyet a másik szülőnél volt Alexander. 2001-ben Márta az új férjével együtt visszament Svédországba, hogy a hatéves kisfiúnak ne kelljen kéthetente ingáznia. Az anya véleménye: – Egyre nehezebb volt rávenni a gyereket, hogy átmenjen az egykori férjemhez, mert nem szerette az új feleségét.
2002 novemberében R. Márta ismét Magyarországra költözött a kisfiúval, mert nem bírta tovább az állandó háborúzást egykori férjével, aki többször feljelentette a rendőrségen gyermekkel való önkényeskedésért. (Svédországban a gyermekkel való önkényeskedés – amikor az egyik szülő nem tesz eleget a válás után a bíróság határozatának –, akár négy évig terjedő börtönbüntetéssel is sújtható – a szerk.) – 2003 februárjában kaptam meg az első idézést a svéd bíróságtól. Májusban kiutaztam a tárgyalásra, de Stockholmban elfogott és előzetes letartóztatásba helyezett a rendőrség. Csak úgy szabadulhattam ki, hogy a szüleim kiküldték Alexandert repülővel Svédországba – emlékszik vissza Márta. A svéd bíróság ezután megtiltotta, hogy a svéd–magyar állampolgárságú gyereket az édesanyja Magyarországra hozza, annak ellenére, hogy a fiú születése óta budapesti bejelentett lakcímmel rendelkezik. – 2003 májusától novemberig összesen hatszor láthattam a fiamat. Arra kényszerítették, hogy anyának szólítsa a volt férjem új feleségét, és sörösdobozokat szedettek vele az utcán, amit visszaváltott, ez volt a zsebpénze. November 13-án úgy döntöttem, elég volt, hazajöttünk Magyarországra – mondja az édesanya.
– Amint hazaértünk, felhívtam apát, és elmondtam neki, hogy itthon vagyunk Budapesten, ne aggódjon – szól közbe a kisfiú. Az apa azonban azt állítja, nem tudta, hová tűnt a gyerek, ezért két nap múlva feljelentést tett, amelynek következtében 2003. november 27-én távollétében előzetes letartóztatásba helyezték R. Mártát Svédországban.
A hágai egyezmény alapján 2004 nyarán lefolytatott eljárásban a magyar bíróság úgy döntött, az anya – aki magyar állampolgár – költözzön vissza fiával Svédországba, annak ellenére, hogy a gyermeken végzett több pszichológiai vizsgálat is megállapította: „Az anyával és annak családjával kialakított kapcsolatát sérülés nélkül nem lehet megszakítani, ezért nem javasolják a gyermek Svédországba vitelét.”
B. Tamás, a Svédországban élő édesapa azt állítja, nem igaz, hogy kitette feleségét és gyermekét az utcára, szerinte ezeket az anya találta ki. A férfi a pszichológiai vizsgálatok eredményeit is az anya háttérmunkájának tudja be: „Nekem nem az a célom, hogy teljesen elszakítsam a gyereket az anyjától, de azok után, amit a volt feleségem művelt, hogyan bízhatnám rá a gyereket? Gondol egyet, elviszi Magyarországra, és kezdődhet a cirkusz elölről.”
Az ügy nyáron végrehajtási szakaszba került. 2004 november közepén az apa megjelent a nagyszülők budapesti házánál a gyámhatósággal, a végrehajtóval és a rendőrséggel. Közölte: nemzetközi elfogatóparancs van érvényben az anya ellen. – Ha elfognak, a magyar állam átad Svédországnak, ahol legkevesebb három év börtönbüntetés vár rám. Ezért bujdosunk nyár óta a fiammal, aki nem jár iskolába, nem mehet ki a játszótérre, mert attól rettegünk, hogy valaki felismeri – mondja az édesanya.
Az Igazságügyi Minisztérium neve elhallgatását kérő jogi szakértője az üggyel kapcsolatban elmondta, ilyen esetekben nem veszi figyelembe a bíróság, hogy az apa kidobta a gyereket és édesanyját az utcára. Megerősítette, hogy ha nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, akkor amint elkapják őket, az anyát letartóztatják, a gyermeket pedig átadják a végrehajtónak, aki eljuttatja az apához.
A hónapok óta bujkáló R. Márta szerint volt férje csak azért akarja elvenni tőle Alexandert, mert elég nagy összeget kapna a svéd államtól a fiú 16 éves koráig, sőt ha őt elítéli a bíróság gyermekkel való önkényeskedésért, akkor százezer korona körüli kártérítésre is számíthat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.