Körzetek és halálzónák

• Mit választanak? A szavazásra jogosultak egy 275 fős nemzetgyűlés tagjait választják meg, egyúttal a 18 tartomány mindegyikében voksolnak a helyi törvényhozás tagjaira is. Irak kurdok lakta területein szintén saját, 111 fős parlament kap megbízást. Az iraki nemzetgyűlés tagjai ezután megválasztják a nagyrészt formális jogkörrel rendelkező államelnököt és két elnökhelyettest. A törvényhozás jóváhagyása mellett ők nevezik ki az új kormányfőt és kabinetjének tagjait – ami lényegében azt jelenti, hogy az új kormány megalakulásához többségi támogatásra van szükség a nemzetgyűlésben is ahhoz, hogy ott elfogadják.



• Kik választhatnak? Az ENSZ becslései szerint jelenleg 25 millió körüli iraki közül hozzávetőleg 15,2 millió választásra jogosult van, közülük 1,2 millióan külföldön adhatják le szavazatukat. Külföldön 14 országban (többek között az Egyesült Államokban, Iránban, Szíriában, Nagy-Britanniában, Svédországban, Németországban) várják az urnákhoz a szavazókat (de Magyarországról például Németországba kell utazniuk a voksolni vágyóknak). Az iraki hatóságok a belföldön szavazók mintegy 50 százalékának (hét–nyolc millió fő) megjelenésére számítanak.



• Kik indulnak? A nemzetgyűlési helyekért nyolcvan választási szövetségbe tömörülve 230 párt mintegy hatezer jelöltje száll versenybe. A legesélyesebb jelöltek az Ijád Allávi ideiglenes kormányfő és az ország legbefolyásosabb síita vallási vezetője, a jelöltként egyébként nem induló Ali al-Szisztáni nagyajatollah által támogatott aspiránsok. A síita pártok – amelyek mögött a lakosság 60 százaléka áll – egyetlen választási szövetségbe tömörültek, ez az Egyesült Iraki Szövetség. Allávi pártja ugyanakkor önálló listán indul. Az ország északi részén élő kurdok pártjai is közös listát állítottak országos szinten. A várakozások szerint a választók vallási és etnikai hovatartozásuk alapján adják le szavazataikat (a síiták a síita – akár vallási fogantatású, akár világi – pártokra, a kurdok kurdokra). Az arányosság elvének érvényesülése érdekében a szavazók pártlistára voksolhatnak. A jelölteknek harminc év felettieknek kell lenniük. A szabályok szerint igyekeznek biztosítani, hogy a képviselők legalább fele nő legyen. Ezt úgy kívánják elérni, hogy a pártlistán szereplő jelöltek meghatározott része csak nő lehet. A pártok listáján legalább 12, maximum 275 jelölt szerepelhet. Nem indulhatnak a választáson a Szaddám Huszein Bász pártjában hajdan vezető tisztséget betöltött személyek: katonatisztek, militáns csoportok tagjai vagy ilyen csoportokkal kapcsolatban álló pártok.



• Mire kapnak mandátumot a megválasztottak? A fentiek szerint létrejött átmeneti kormány 11 hónapig lesz hatalmon, a nemzetgyűlés feladata pedig a végleges alkotmány elkészítése. Amikor ez elkészül, népszavazást tartanak róla (a tervek szerint 2005. október 15-én). Ha azonban nem sikerül kellő ütemben haladni a munkával, akkor a népszavazás elhalasztható hat hónappal, ez idő alatt a nemzetgyűlés küldöttei tovább dolgozhatnak a tervezeten. Amennyiben a munkálatok az eredeti tervek szerint haladnak, és megtartják az októberi népszavazást, a szavazók pedig rábólintanak az alkotmányra, újabb választásokat írnak ki. Ez a jelenlegi forgatókönyv szerint 2005. december 15-én lenne, amelynek eredményeként egy következő, az új alkotmány előírásai szerint megalakuló kormány léphet hivatalba 2005. december 31-én. Amennyiben az alkotmány elbukna a népszavazáson, akkor december 15-én parlamenti választások helyett újabb nemzetgyűlést választanak, amelynek további egy éve lesz az alkotmány tökéletesítésére.



• Ki felel a lebonyolításért? A felelős testület a nyugati mintára létrehozott Független Iraki Választási Bizottság (Independent Electoral Commission of Iraq, IECI). Sok helyen azonban azért nem tudják regisztráltatni magukat a választói névjegyzékbe a szavazásra jogosultak, mert a halálos fenyegetésektől tartva a bizottság tagjai egyszerűen szétszéledtek.



• Hogyan szavatolják a választás tisztaságát? A visszaélések elkerülése érdekében a szavazólapokat Svájcban nyomtatják. A többszörös szavazás elkerülésére a szavazatukat már leadott választók ujját több napig nem lemosható tintával jelölik meg. Az iraki választási bizottság külföldi megfigyelőket kért a választás tisztaságának szavatolásához segítségként.



• Hogyan szavatolják a biztonságot? Jellemző az ország választás előtti légkörére, hogy továbbra is sok területen van jelentős ellenállás. Az egyik ilyen település Moszul, ahol a választási és a szavazatszámláló bizottság tagjait halálosan megfenyegették. Nem egy helyen a szavazás lebonyolításához szükséges bizottsági tagoknak csak a felét sikerült összegyűjteni. A merényletek elleni rendszabályként január 29-én és 30-án úgynevezett halálzónákat hoznak létre. Ezekben tilos lesz a gépkocsival való közlekedés, így akarják elejét venni a kedvelt helyi taktikának számító, autóba rejtett pokolgépekkel elkövetett öngyilkos merényleteknek. Ha valaki mégis behajt ezekbe a zónákba, arra felszólítás nélkül tüzet nyitnak. „És nem a kerekekre fogunk célozni” – tette hozzá az amerikai hadsereg egyik szóvivője a múlt héten elhangzott bejelentéshez. Az amerikai hadsereg egyébként 135 ezerről 150 ezer fölé emelte az országban állomásozó katonái számát a választás idejére. A szavazóhelyiségek védelmét azonban a legtöbb helyen az iraki biztonsági erők látják el. Az ő felkészültségük viszont messze elmarad az amerikaiaké mögött, ami sok gondot okozhat.
  Az ország határait három napra lezárják (január 29-től 31-ig). Ezt az időszakot munkaszüneti napnak nyilvánítják, a hivatalok és a boltok zárva tartanak. Természetesen kérdéses, hogy az ország azon részeiben, ahol a rossz közbiztonság miatt még regisztráltatni sem tudták magukat a választópolgárok, érnek-e valamit ezek az intézkedések. Az egyik amerikai tábornok szerint a biztonsági helyzet a 18 tartományból négyben – amelyekben ráadásul a lakosság egynegyede összpontosul – fogja elriasztani a szavazókat az urnához járulástól. A négy tartomány közül kettőben fekszik a három legnagyobb iraki város: Bagdad, Moszul és Fallúdzsa.