Kövér: Faluromboló politika

A Fidesz szerint a dumakormány – Ceausescu Romániáját idéző – faluromboló politikája települések százait teszi életképtelenné. A miniszterelnök szakpolitikai tanácsadója viszont úgy látja, az elmúlt tizenöt évben Magyarországon a vidékpolitika „mindegyik pártnál elég gyengécske volt”, ám most „egy új tizenöt év előtt állunk”.

Tábori Gabriella
2005. 01. 28. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Faluellenes, faluromboló politikát folytat a Gyurcsány-kormány, olyat, ami utoljára a 70-es évek Magyarországára volt jellemző – jelentette ki Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke. Mint mondta, a falurombolás Romániából, Ceausescu idejéből ismerős, ám míg a diktátor „proletár őszinteséggel fogalmazta meg, hogy el kívánja törölni a magyar falvakat a térképről, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanezt őszintétlen, lopakodó, sunyi módon teszi meg”. Kifogásolta, hogy a 2005-ös költségvetés tovább szűkíti a kistelepülések lehetőségeit, és tovább mélyíti a szakadékot a különböző településtípusokon élők között. Hangsúlyozta, hogy települések százait teszik életképtelenné, a legrosszabb helyzetbe hozva a kétezer, illetve az ezer főnél kevesebb lakosú falvakat. – A dumakormány az újkori, a kapitalizmus köntösébe bújtatott falurombolás politikáját folytatja, és szemben a hetvenes évek szocializmusával, nemcsak adminisztratív, hanem főként pénzügyi eszközökkel próbál meg körzetesíteni, és von el forrásokat az önkormányzatoktól – bírált Kövér, hozzátéve: a kabinet rövid távú üzleti megfontolások alapján azt üzeni a magyar társadalomnak, hogy „a legolcsóbb falu a nem létező falu”.
Hargitai János, a Fidesz falusi tagozatának elnöke szerint a kabinetnek nincs alkotmányos felhatalmazása arra, hogy átszervezze a közigazgatási szinteket, és így alkotmányellenesen, pénzügyi eszközökkel kényszeríti a településeket, hogy társuljanak egymással, és feladják önkormányzati önállóságukat. A többcélú kistérségi társulásokkal azonban átláthatatlanná válnak a közigazgatás ellátási szintjei, hiszen a település mellett létrejön a mikrotérség, a kistérség, érintetlen marad a megye, viszont már lépéseket tesznek a régiók kialakítására.
Géczi József Alajos, a miniszterelnök vidékpolitikai tanácsadó testületének elnöke Kövér László szavait így kommentálta: „Ilyen hangnemben nemhogy egy városi kocsmában, még egy falusi kocsmában sem beszélnek a vidék dolgairól.” Arról is szólt: már megkezdődtek egy vidékpolitikai nemzeti stratégia előkészületei, ám az ennek részleteit firtató kérdést elhárította. – Az elmúlt tizenöt évben Magyarországon a vidékpolitika minden pártnál elég gyengécske volt, de most egy új tizenöt év előtt állunk – magyarázta, hozzátéve: a kistérségi társulás önmagában nem rossz, ám a konstrukció egyik veszélye, hogy a kistérségi központok és a városok „elszívják a települések elől a levegőt”. Megfelelő szabályozással azonban ezt kiküszöbölhetőnek tartja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.