A zárónyilatkozat aláírását követően az elnöki asztalnál ülő Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke és Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke (Markó Béla elnök az éjszaka folyamán elfoglaltságra hivatkozva végleg lemondta a részvételt) válaszoltak az újságírók kérdéseire. Gyurcsány miniszterelnök javaslatára vonatkozó kérdésre Bugár csak annyit válaszolt, hogy a konferencia ígéretekkel nem foglalkozik. Most a kettős állampolgárság kérdése szerepelt napirenden, és nem más. Ha komoly javaslat lesz belőle, akkor komolyan foglalkozunk vele, mondta. Mi most azzal foglalkozunk, hogyan látjuk a jövőnket, s mi az, amit meg szeretnénk tenni – részletezte Bugár.
Azt is egyértelművé tették, hogy a most megalakult Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának semmiképpen sem lehet tagja anyaországi szervezet. Takács Csaba szerint a Gyurcsány-féle javaslatnak „nem ismerjük sem tartalmi, sem jogi, sem a határon túli magyar közösségekre gyakorolt hatását”. Tudomásul vettük, s elvárjuk, hogy magyar kormány konzultációkat folytasson ebben a kérdésben is. Mint a szülőföldprogram részletes megvitatásában is – folytatta Takács – s nyomatékosította: a kettős állampolgárság mindettől független kérdés.
A konferencia után, most várjuk a magyar politikai életnek a felhívásunkkal és az itt megfogalmazott álláspontjukkal kapcsolatos reagálásait, folytatta az RMDSZ-vezető. A Máért összehívásának időpontját szeretnénk rögzíteni, azokkal a javaslatokkal kapcsolatban pedig, amelyek kormányzati szinten, állami intézmények szintjén megfogalmazódnak, konzultálni kellene a határon túli magyar szervezetekkel. S elvárjuk azt is, hogy a magyarországi politikai pártok is a belpolitikai csatározások helyett együtt és külön-külön is felvegyék a kapcsolatot ezzel az intézményrendszerrel, hogy a további lépések egyeztetése érdekében valóban megvalósulhasson az, amit itt közösen eldöntöttünk, és három pontban foglaltunk össze. Az otthonmaradás érdekében, részletezte újságírói kérdésre Takács Csaba, aki szerint az egyeztetés nem volt nehéz, szinte minden kérdésben kialakíthatták a nemzeti minimumot. A szolidaritás példájaként emelte ki, hogy a vajdasági és a kárpátaljai magyarság érdekében pozitív diszkriminációt tartanak helyesnek. Hiszen a MKP már az EU-ban van, képviselői az Európai Parlamentben is helyet foglalnak, miközben más nemzetrészek fényévnyi távolságra vannak tőle.
Kasza József elmondta, hogy a most megalakult szervezet mindig összeül a Máért értekezletei előtt, s ezzel, mint fogalmazott, zökkenőmentesebbé tennék a Máért munkáját. Megjegyzem – tette hozzá –, eddig sem a határon kívüli szervezetek állásfoglalása nehezítette a Máért ülését.
Bugár Béla úgy nyilatkozott, hogy abban is megállapodtak, hogy évente legalább kétszer tartanak ülést, a legközelebbi tanácskozásuk Felvidéken lesz szeptember vége felé. S ha a Máért áprilisig összeül, akkor természetesen a Máért ülése előtt amúgy is tanácskoznak majd, de azt nem számítják a rendszeres ülések közé.
Bugár Béla kiemelte még, a szülőföldön nem kell e kérdésekkel kapcsolatban tárgyalni az illető kormányokkal, hiszen ha egy kisebbség jól érzi magát, az az illető kormányoknak is jó. A kérdést tehát csakis ilyen szempontból lehet vizsgálni. Kasza a szerbiai példát hozta fel, amely szerint minden szerb, bárhol is éljen a világon, állampolgára lehet a köztársaságnak.
Mennyiben kötelezi a szabadkai konferencia határozata a magyar kormányt? – hangzott egy kérdés, amelyre Bugár Béla röviden csak annyit mondott, hogy „annyiban, amennyiben a magyar kormány tiszteletben tartja azt, amit a magyar alkotmány feladatul ró ki a mindenkori magyar kormányra”.
A szabadkai tanácskozás eredményeinek rövid összefoglalóját adva Takács Csaba fontosnak nevezte, hogy létezik határon túli magyar politikai összefogás, amellyel számolnia kell a magyar politikai életnek, de a nemzetközi közvéleménynek is.
A szabadkai csúcs zárónyilatkozata
A Magyar Állandó Értekezlet Magyarország határain túli tagszervezetei, valamint a meghívott nyugati és tengerentúli magyar szervezetek képviselői Szabadkán találkoztak, hogy megtárgyalják a 2004. december 5-én, a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról tartott népszavazás eredményét, az azt megelőző eseményeket, és egyeztessék álláspontjaikat.
- Az értekezlet résztvevői csalódásukat fejezik ki afölött, hogy a 2004. december 5-én megtartott népszavazáson a magyarországi választóknak csak 37 százaléka vett részt, és alig több mint fele támogatta csupán a nem magyar állampolgárságú magyarok magyarországi kedvezményes honosítását. Emiatt nem vált ügydöntővé a népszavazás. Ugyanakkor köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik a népszavazáson feltett kérdésre igennel szavaztak.
- Megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy az állampolgárság ügye pártpolitikai küzdelmek tárgyává vált, és elítéljük a magyarországi politikai élet mindazon szereplőit, akik a valótlan állításokon alapuló kampánnyal félrevezették a magyarországi választópolgárok egy részét, nemmel való szavazásra vagy távolmaradásra biztatva őket.
A népszavazás sikertelensége ellenére továbbra is valljuk, hogy a magyar nemzet nyelvileg, kulturálisan és történelmileg egy és oszthatatlan, függetlenül a mindenkori magyarországi pártpolitikai akarattól.
- A határon túli magyar szervezetek saját közösségük igényét kifejezve, valamint az igen szavazatok többsége alapján elvárják a Magyar Köztársaság Országgyűlésétől, hogy haladéktalanul alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára, hogy amennyiben igénylik, szülőföldjük vagy állandó lakóhelyük elhagyása nélkül rendelkezhessenek magyar állampolgársággal.
- A tanácskozáson részt vevő határon túli magyar szervezetek alapvető politikai célkitűzése a szülőföldön való megmaradás és boldogulás biztosítása. Ennek egyik feltétele országainkban az autonómiaformák törvényi szavatolása és gyakorlati alkalmazása, valamint a méltányos költségvetési és gazdasági-jogszabályi háttér megteremtése. Ehhez elengedhetetlen a határon túli magyar szervezetek szülőföldön meglévő lehetőségeinek kihasználásán túl Magyarország és a mindenkori magyar kormány erkölcsi, szakmai, politikai és anyagi támogatása is.
- A tanácskozás résztvevői egyetértenek abban, hogy a legsúlyosabb helyzetben levő, az Európai Unión tartósan kívül rekedő vajdasági és kárpátaljai magyarság a támogatásokat illetően pozitív diszkriminációban részesüljön.
- Úgy véljük, hogy a közös álláspontok kialakításának legfontosabb színtere a Magyar Állandó Értekezlet, amelynek összehívását legkésőbb 2005. április közepére javasoljuk.
- A tanácskozás résztvevői úgy döntöttek, hogy létrehozzák a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumát, amelyet minden olyan alkalommal összehívnak, amikor ezt a határon túli magyarság és a nemzet egészének közös ügye megkívánja.
