Kedvezőtlen gazdasági adatokról számol be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése, amely a magyar gazdaság tavalyi helyzetéről nyújt tájékoztatót. A hazai termelés lassuló ütemben bővült, miközben az export valamivel gyorsabban emelkedett, mint az import – állapítja meg az összefoglaló, hozzátéve: ennek ellenére a külkereskedelmi hiány összege magasabb lett az előző évihez képest. A statisztikai adatsor értelmében a folyó fizetési mérleg hiánya a harmadik negyedévben nagyobb mértékben nőtt, mint egy évvel korábban. Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélkül számított – hiánya a múlt évben 1,3 billió forintot, azaz az előző évinél 226 milliárd forinttal többet tett ki – hangsúlyozza a KSH jelentése, amely szerint a központi költségvetés deficitje tavaly elérte a 900 milliárd forintot.
Romlás történt tavaly a keresetek alakulásában is, a reálkeresetek ugyanis fél százalékkal csökkentek az egy évvel korábbi szinthez képest, így a teljes munkaidőben dolgozók nettó keresete nem haladta meg a 92 500 forintot.
Külön figyelmet érdemel, hogy a KSH jelentése szerint a háztartások bruttó pénzvagyona szeptember végén 13 százalékkal, tartozásai viszont 37 százalékkal emelkedtek egy év alatt.
Tavaly a fogyasztói árak az év egészében 6,8 százalékkal, decemberben pedig 5,5 százalékkal nőttek az egy évvel ezelőttihez képest – állapítja meg a jelentés, hozzátéve: a decemberi áremelkedési ütem alacsonyabb volt a novemberinél, ami beleillik a május óta tartó tendenciába.
Tovább nőtt a munkanélküliek száma tavaly az utolsó negyedévben – közölte tegnapi gyorsjelentésében a KSH. Az október– decemberi időszakban a foglalkoztatottak száma negyvenháromezer fővel maradt el az előző év azonos időszakához képest, s így 3,909 millió főre csökkent. Ezzel kapcsolatban a lapunknak nyilatkozó szakértők arra hívták fel figyelmünket, hogy a növekvő munkanélküliség mellett a foglalkoztatottak számában tavaly áprilisban következett be egy radikális fordulat, s azóta trendszerű a csökkenés. Az év utolsó negyedében a munkanélküliségi ráta 6,3 százalékos volt az előző év ugyanezen időszaki 5,5 százalékához képest. A legnagyobb mértékben a fiatalok munkanélküliségi rátája nőtt, döntően azért, mert egyre kevésbé zökkenőmentes az iskolából a munka világába történő átmenet. Ezt jelzi az is, hogy a munkanélkülieken belül közel ötven százalékkal több volt a tanulmányaik befejezése után állást keresők száma, mint tavaly. A pályakezdők elsősorban a nyelvtudás hiánya miatt találnak nehezen munkát – vélte a lapunknak nyilatkozó Gombás Mária, az egyik vezető munkaerő-közvetítő cég tanácsadója. További probléma, hogy a cégek a fiataloktól is elvárják a gyakorlatot, ezért érdemes már az egyetemi évek alatt valamilyen diákmunkát elvállalni vagy valamelyik gyakornoki programban részt venni – tette hozzá.
origo.hu
Én is félek!
