Az új munkaügyi miniszter, Csizmár Gábor a múlt év végén azt nyilatkozta: a tavalyi kerethez képest egymilliárddal többet fordít a kormány a közhasznú foglalkoztatásra. Idén január elején adott nyilatkozatából viszont az derült ki, hogy kevesebb jut erre a célra. A saját tárcájánál alig 3,1 milliárd van a közhasznú munka támogatására, de ha a területfejlesztési pénzeket is hozzávesszük, akkor is csak szűk négymilliárdos kerettel számolhatunk idén. Ez több mint hatmilliárdos csökkenés tavalyhoz képest. Azt is mondta, tavaly a támogatás 50 százaléka jutott a cigánysághoz. Én csak annyit kérdeznék: ugyan honnan tudja a miniszter úr, hogy a közhasznú munkások közül ki a cigány, és ki nem az? Tán származási alapon nyilvántartásokat vezetnek? Másfelől, ha elhisszük, hogy tavaly tízmilliárdot költöttek erre a foglalkoztatási formára, és elhisszük azt is, hogy a munkavállalók fele cigány volt, még drámaibb a kép. Hiszen idén kevesebb mint a fele pénz van, tehát az eddig munkához jutott cigányok több mint felétől ismét megvonják a munkalehetőséget – vélekedett Farkas Flórián, aki a helyzet súlyosságát érzékeltetve felhívta a figyelmet arra is: miközben országos szinten 6-7 százalékos munkanélküliségről beszélünk, a cigányság munkanélküliségi rátája egyes régiókban eléri a 90-100 százalékot is – lásd a Tisza menti vagy a baranyai kistelepüléseket.
Farkas Flórián szerint a közhasznú munka támogatási keretének drasztikus megkurtítása nem- csak a cigányságot, de az egyre szegényedő nem cigány lakosságot is erőteljesen sújtja. Mint mondta, más kérdés, hogy a közhasznú munka nem megoldás a foglalkoztatási problémákra, ezt a nemzetközi szakirodalom is csak mint a krízishelyzetekben használatos eszközt ismeri el. Tulajdonképpen az adófizetők pénzéből az erre költött milliárdokat mintha egy lyukas zsákba öntenénk. „A közmunka a segélyezés burkolt formája. Nem átmeneti segélyre, hanem tartós, emberhez méltó munkahelyekre van szükség – mind a leszakadó cigány, mind pedig a nem cigány rétegek további süllyedésének megállításához” – fogalmazott a Lungo Drom elnöke, aki rámutatott arra is: ez a foglalkoztatási forma konzerválja a szegénységet, és inkább árt az integráció ügyének, mint használ. Farkas szerint a milliárdokat „nem kellene kidobni az ablakon”. Valódi, tisztességes foglalkoztatási programokra lenne szükség, képzési, átképzési lehetőségekkel, a hosszú távú tervezés jegyében. De ilyen irányú elképzelések szóba sem kerülnek, annak ellenére, hogy az ország uniós csatlakozásával számos új lehetőség, forrás nyílik meg. Ezzel párhuzamosan még a közmunkára fordítható összeget is hatmilliárddal csökkentik – a költségvetési kozmetika érdekében ismét a legszegényebbektől vonva el a túlélést biztosító forrásokat.
A „cigánybarát” Gyurcsány-kormány alatt a helyzet nemhogy javult volna, de a cigányság most olyan nyomorban él, mint korábban soha. Ugyanis a kormány megszorító intézkedései – a súlyos munkanélküliséggel megtetézve – a gáz, a villany, a gyógyszer, a közlekedés ugrásszerű drágulása, a legszegényebbek – így a cigányság zöme – számára jelentenek hovatovább elviselhetetlen terheket. Sajnos még a következő generációk esélyegyenlősége, felemelkedésének reménye is veszélybe került, mégpedig az oktatási ösztöndíjrendszer megnyirbálása miatt. Orbán Viktor annak idején azt mondta: egyetlen cigány gyermek sem maradhat le a továbbtanulásról az ösztöndíj hiánya miatt. Most ott tartunk, hogy az Orbán-kormány intézkedéseinek köszönhetően a cigányság ráébredt a gyermekek iskoláztatásának fontosságára, ehhez segítséget is kapott, de most 5000 diák vár hiába az ösztöndíjára, a Magyarországi Cigányokért Közalapítványnál ennyi beérkezett igényt nem tudnak kielégíteni, mert félmilliárd forint hiányzik. Ez pedig nem más, mint a jövő felélése. És már nem igen lehet másra gondolni, mint hogy tudatos folyamatról van szó.
A művelt, öntudatos, érdekeinek védelmére képes cigányság helyett a kiszolgáltatott, megvehető – lásd a vasi tagvásárlási botrány – szavazóbázisban érdekelt a hatalom – szögezte le Farkas Flórián. Az oktatási rendszer Magyar Bálint nevéhez köthető szociálliberális újításai szintén nem szolgálják a cigányság integrációját – vélte a képviselő. Kiemelte: a cigányság analfabetizmusa így is súlyos, de a buktatási tilalom tovább erősítheti a negatív tendenciát. – Szakértőink elemzése szerint ami most modernizáció címén folyik az oktatásban, újratermeli a tudatlanságot – és ez nem csak cigányügy – nyomatékosította Farkas Flórián.
A Lungo Drom elnöke szerint a kormány vidékellenes politikája miatt a közösségi intézményrendszer ellehetetlenülése, szűkülése, a kényszerű iskolabezárások, összevonások, az óvodák, bölcsődék sorozatos bezárása, a vasút, a tömegközlekedés elsorvasztása is érzékenyen érinti a cigányságot, hiszen háromnegyed részük vidéken él.
– Milyen felzárkóztatás valósulhat meg azon a kistelepülésen, ahol egy 150 férőhelyes óvodában 300, zömmel cigány gyermeket zsúfolnak össze – ez a helyzet például Tiszabőn –, mert több intézmény fenntartására már nincs pénz?
– mutatott rá, hozzátéve, hogy hasonló helyzettel sajnos nem egy helyen találkozott. – A cigányság diszkriminációja nő – az erről szóló felmérést éppen az MSZP közeli Népszabadság hozta nyilvánosságra –, ennek ellenére az amúgy is szűkös antidiszkriminációs keret 250 millióról 140 millióra csökkent. A cigányságot érintő kiadásokban idén 50, illetve 100 százalékos forráscsökkenés valósul meg. A cigányság élethelyzetének javítására semmit se szánnak, a cigány koordinációs keret – ami eddig volt – idén nulla forint, s a cigánytelepek felszámolására sincs keret. Nyolcszázmillió forintot tervezett a kormány a lakhatási feltételeket biztosító telepek karbantartására. Mire elég ez? Vagy hova vándorol majd a pénz? Azt javaslom, ezt az összeget inkább adják oda a hiányzó ösztöndíjakra, annak legalább van értelme. Egyébként a cigányság kultúrájának támogatására is nulla forint jut az idén – említett egy újabb problémát Farkas Flórián. Mit lehet erre mondani? – tette fel a kérdést. Úgy látja, a kormány megszorító intézkedései hatványozottan sújtják a cigányságot. A Gyurcsány-kormány a költségvetési csőd kozmetikázása érdekében éppen a legrászorultabb rétegtől von el pénzt, mert „megteheti”, ugyanis a cigányság következetes érdekérvényesítő szervezeteit szétverték vagy bekebelezték. – Az Országos Cigány Önkormányzatot állami asszisztenciával „puccsolták át” a baloldalra, kivonva azokat az ország 1100 településén jelen lévő Lungo Drom irányítása alól. Az eredmény már látható: egy tehetetlen, saját belviszályaival elfoglalt, érdekérvényesítésre képtelen szervezet lett. Teleki László romaügyi államtitkárságát pedig egy tényleges hatáskör és jogosítvány nélküli kirakatapparátussá tették, amely elsősorban nem Teleki László személyének, hanem a magyarországi cigányság egészének üzenetértékű. A szociálliberális többség a Lungo Drom országgyűlési csoportjának valamennyi költségvetési módosító javaslatát lesöpörte az asztalról, az esélyegyenlőségi tárcának tavaly benyújtott, a Lungo Drom legteljesebb együttműködését is felajánló középtávú cselekvési programunk ügyében még csak választ sem kaptunk… A Gyurcsány-kormány első száz napjának ismeretében és a 2005-ös költségvetés alapján másra nem lehet gondolni, mint hogy mind gazdasági, mind politikai, mind pedig kulturális értelemben fegyverletételre akarják kényszeríteni a magyarországi cigányságot. Ez azonban nem csak a kisebbség ügye. Ugyanis egy 800 ezer lélekszámú közösségről van szó, amelynek állapota alapvetően befolyásolja a többség sorsát is. A felzárkóztatás össznemzeti érdek, nem lehet a pártpolitika túsza. Ezt szerencsére egyre többen értik meg, bizonyság erre a Lungo Drom szélesedő szövetségesi köre, hogy a rendezvényeken egyre több a baloldali elkötelezettségű, de a látványpolitizálásból kiábrándult résztvevő. Sajnos pillanatnyilag úgy fest, amire korábban többször figyelmeztettünk, valóra válik. A cigányság az uniós csatlakozás legnagyobb vesztese lehet – állapította meg Farkas Flórián.
origo.hu
Főhősök nyomában – itt a legnehezebb irodalmi kvíz, csak a legjobbaknak sikerül hibátlanul kitölteni!
