Kezdődik a báli szezon. Tizenöt évvel a rendszerváltoztatás után már megtanultuk a formákat: a hölgyek és urak ízléses, visszafogott és alkalomhoz illő öltözékben jelennek meg egy-egy jeles eseményen. Akinek ez még nem sikerül, rosszul is érzi magát. A szakmai rendezvényeken, bálokon javarészt egyívású, azonos érdeklődésű emberek találkozhatnak, az elsősorban nemzetközi minták alapján szerveződött magyarországi klubhálózatoknak azonban épp az a lényegük, hogy különböző érdeklődésű és társadalmi helyzetű emberek gyűjtőhelyei legyenek, akikben azonban hasonló célok, szándékok feszülnek. A klubmozgalom mindenkor a társadalmi élet fontos színtere volt, amelyben nemcsak ismeretségek, hanem informális és üzleti kapcsolatok is születtek. S ebben nincs semmi kivetnivaló.
Az Iparművészeti Múzeum vacsora- és bálteremmé alakított előcsarnokában összegyűlt elegáns vendégsereg is érezte, érezhette az együvé tartozás biztonságát. Ismert és ismeretlen arcok, politikusok, üzletemberek, ügyvédek és újságírók üdvözölték egymást szívélyesen, hogy vacsora mellett megbeszéljék az üzleti, társadalmi, politikai és magánélet fontosabb eseményeit. A jótékonysági bál szervezői természetesen nem feledkeztek meg arról, hogy az esemény a kötelességteljesítés egyik alkalma is. Beszámoltak a szökőár sújtotta országok megsegítésére két hete meghirdetett gyűjtés eredményeiről, és Ütő Ákos kormányzó, Fogarasi Katalin programigazgató, valamint Gurmai Zita EU-képviselő, a magyarországi Lions-mozgalom tiszteletbeli uniós nagykövete átadta az idei Magyar Lionizmusért díjakat Czeglédi Lászlónak (jelenleg az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke), aki tizenöt éve Magyarországon is útnak indította a mozgalmat, Csányi Sándornak (az OTP elnök-vezérigazgatója), aki majd egymilliárdos jótékonysági alapítványt hozott létre, Pártai Luciának, aki elég bátor volt magánmeteorológiai szolgálatot indítani, és Donáth László képviselőnek, aki létrehozta a legsikeresebb hazai jótékonysági szervezetet, az Aranyág Alapítványt. Az esemény fővédnöke, Göncz Kinga miniszter elismeréssel szólt a magyarországi Lions Klubok munkájáról, méltatta a szervezet életképességét és rugalmasságát. Az egyre terjeszkedő nemzetközi klubmozgalom története 1917-ben kezdődött, amikor Melvin Jones chicagói biztosítási ügynök meggyőzte asztaltársaságát az üzletemberek klubjában, hogy az addig különálló klubokat egyetlen, országos szervezetté kellene alakítaniuk, nem csupán üzleti vagy társadalmi jelentőségű célok érdekében, hanem a közösség egésze életének jobbítására. A találkozó meghívottjai között szerepelt a Lions Klubok Szövetsége is, a Royal Order of Lions (Királyi Oroszlánrend) elnevezésű jótékonysági egyesület utódszervezete, s az asztaltársaság tagjai úgy döntöttek, hogy e szervezet égisze alatt egyesülnek. Hivatalos színük is e társaság színe, a bíborvörös és arany lett, emblémájuk pedig a kör alakú, bíborvörös (vagy kék) mezőben álló arany L betű. A mezőt körbefogó aranykeretben kétoldalt egy-egy kifelé tekintő oroszlánfej látható profilnézetben, s a keretben felül Lions, alul International felirat olvasható. A múltba és a jövőbe tekintő oroszlánfejek a majd kilencven esztendő alatt örökül hagyott kiváló eredmények felett érzett jogos büszkeséget, illetve az eredményes jövőbe vetett bizalmat jelképezik. Jelszavuk Szolgálunk (We serve), jelmondatuk: Szabadság, intelligencia, nemzetünk biztonsága (Liberty, Intelligence, Our Nation’s Safety). Az alapítók az anyagi haszonszerzéssel szemben a jó ügy szolgálatára helyezték a hangsúlyt, s a korrekt üzleti és hivatásbeli magatartást tekintették az egyik legmagasabb erkölcsi mércének.
Az Egyesült Államok után 1920-ban a kanadai Windsorban, azt követően Mexikóban, Kínában és Kubában is alakultak Lions Klubok, 1927-re már 1183 klubban hatvanezer tag dolgozott. 1948-ban Európa is belépett a szövetségbe, majd 1952-ben Japán is csatlakozott. A szocialista blokk szétesése után, 1989-ben Magyarországon, Lengyelországban és Észtországban, 1990-ben pedig már Moszkvában is épülni kezdett a Lions Klubok kelet-közép-európai hálózata, amely mára száznál is több szervezetet számlál. Magyarországon harminckét klub működik. A társaság legjelentősebb, nemzetközi méretű jótékonysági kötelezettségvállalása a SightFirst-program a megelőzhető vagy még visszafordítható vakság, illetve az ehhez vezető betegségek ellen.
A nemzetközi igazgatótanács 1993 novemberében fogadta el a szövetség nemzetközi ifjúságvédelmi programját, amelynek célja, hogy a fiatalokat megtanítsa azokra a gyakorlati társadalmi tapasztalatokra és lélektani „fogásokra”, amelyek az egészséges életvitelhez és a helyes állampolgári magatartáshoz szükségesek (helyes ítéletalkotás, értékítélet, önfegyelem, felelősségvállalás, másokkal való együttélés és együttműködés, kritikus döntéshozatali képesség – különös tekintettel a kábítószer- és alkoholfogyasztásra –, valamint szándék, hogy mások szolgálatára lehessen). Magyarországon jelenleg hét ifjúsági Leo Klub működik.
A Lions-mozgalom a világ legnagyobb és legaktívabb humanitárius, jószolgálati szervezete. Célkitűzései három nagyobb területre összpontosulnak: emberbaráti szolgáltatások, a hátrányos helyzetűek szakmai képzésének támogatása, valamint a súlyos természeti katasztrófák okozta károk enyhítése. Ez utóbbihoz kapcsolódik most a délkelet-ázsiai szökőár áldozatainak megsegítése, melyre gyűjtést hirdettek, s amire a jótékonysági bál bevételét is szánják.
Fejlett demokráciában a jótékonyság az emberek mindennapi életének részévé vált. Magyarországon évtizedekig tiltott volt a civil szerveződés, de a társadalom egészséges igényét bizonyítja, hogy a rendszerváltoztatást követően gyorsan megindult az építkezés. A példamutatásban azonban a civilek mellett az államnak is be kellene állnia a sorba. A világ elesettjei iránti együttérzést és segítési vágyat tanítani kell, s a tanulást gyermekkorban kell elkezdeni. Lassan talán nálunk is felnő az a nemzedék, amelyik nemcsak tud, de akar is segíteni: akár a szomszédján, akár egy távoli embertársán.
origo.hu
Nem köszöni meg Magyar Péter, ahogy Szentkirályi Alexandra kiosztotta
