Hazánk európai uniós csatlakozása óta a betétbiztosítási értékhatár hatmillió forintra emelkedett. Az új szabályozás értelmében az OBA – egy esetleges bankcsőd esetén – egymillió forintig a betét száz százalékát, az egymillió forint feletti betétrésznek pedig a kilencven százalékát, de legfeljebb hatmillió forintnyi kártalanítást fizet ki személyenként és hitelintézetenként – nyilatkozta lapunknak Tóth István, az OBA kommunikációs referense, s hozzátette: az OBA a bankok által 2003 január elseje után kibocsátott banki kötvényeket és letéti jegyeket is biztosítja hatmillió forintig.
Tóth István elmondta: valamivel több, mint ötvenmilliárd forintra nőtt 2004 végére az OBA kártalanításra rendelkezésre álló vagyona, s ez mintegy 13 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 44,3 milliárd forintot. Kifejtette, hogy az OBA a tőkét kizárólag állampapír befektetésekben tartja, s 2003 óta az OTP Alapkezelő Rt., a CA-IB Alapkezelő Rt. és a CIB Alapkezelő Rt. kezeli azokat 40-40-20 százalékos megoszlásban.
Mint ismeretes, az OBA legfőbb feladata, hogy a betétek befagyása esetén kártalanítsa a betéttulajdonosokat. Az alaphoz minden működési engedéllyel rendelkező hitelintézetnek csatlakoznia kell, a jelenlegi 213 tagintézetből 33 bank – ebből két lakástakarék-pénztár –, 175 takarékszövetkezet, öt pedig hitelszövetkezet. Emlékezetes, hogy 1993-tól 2002 végéig egymillió forintig voltak védettek a betétek, majd 2003-ban hárommillió forintra, 2004. május 1-jétől pedig hatmillió forintra emelkedett a személyenként és bankonként kifizethető kártalanítás értékhatára, miközben az egymillió forint feletti betétrészre tízszázalékos önrészt vezettek be. Ma már közel minden második betétforintra kiterjed az OBA kártalanítási kötelezettsége. A betétbiztosítási díjak Tóth István közlése szerint 2005-ben nem változnak. Az alap a fennállása óta kevesebb mint hatmilliárd forintot fizetett ki a betétesek kártalanítására. Ebből a legnagyobb tétel 2000-ben a Realbank károsultjainak kifizetett 5,1 milliárd forintos kártérítés volt.
Az unión belül a betétbiztosítás kötelező szolgáltatási minimumát uniós előírás rögzíti. Ennek megfelelően a hazai szabályokhoz képest az önrész vagy a biztosítási értékhatár mértékében mindkét irányba lehetnek eltérések. Az unió területén bejegyzett bankokban elhelyezett betéteket az alapítás országában létrehozott nemzeti betétbiztosítási intézmény védi. Ez a védelem kiterjed mindazon európai uniós tagországokra is, ahol a szóban forgó bank betétet gyűjt. Így például egy Ausztriában bejegyzett bank magyarországi fiókja által gyűjtött betéteket az osztrák betétbiztosító intézet biztosítja, egy Magyarországon bejegyzett bank ausztriai fiókja által gyűjtött betéteket pedig az OBA. Ebből fakadóan előfordulhat, hogy pénzünk elhelyezésekor a magyar betétbiztosítás feltételeitől eltérő betétvédelemmel találkozunk, mivel az európai uniós előírás csak a kötelező szolgáltatási minimumot határozza meg, ettől a tagországok – így Magyarország is – mind a biztosítási értékhatár, mind a védett betétek esetén eltérhetnek.
origo.hu
Nyomoz a rendőrség: Sorozatosan tűnnek el a gyerekek ebből az otthonból
