Nem sok különbség van a cseh kormánypártok és az ellenzék között a csehországi szudétanémetek kitelepítésének, illetve a Benes-dekrétumok kétségbevonhatatlanságának kérdésében. Ennek bizonyítéka az Eduárd Benes „múlhatatlan érdemeit” megörökítő, a cseh parlament képviselőháza által nagy szótöbbséggel tavaly jóváhagyott törvényjavaslat. Csehország a dekrétumok kérdését a cseh–német nyilatkozat alapján lezártnak tekinti.
A Benes-dekrétumok és a szudétanémet problémakör a cseh alkotmánybíróságnak a Colloredo– Mansfeld családnak már visszaadott opocnói reneszánsz kastély újraállamosítására vonatkozó példátlan döntése kapcsán került ismét a közfigyelem előterébe. Ennek kapcsán Emanuel Mandler történész sürgeti, hogy a második világháború hatvanadik évfordulójának évében végre már kárpótolni kellene a még élő csehországi antifasiszta németeket. Bohumil Dolezal politológus az alkotmánybíróság döntését politikai megrendelésnek minősítette. A döntést támogató véleményeken kívül a cseh sajtó, elsősorban a Mladá Fronta Dnes számos, a kollektív bűnösség elvét és a dekrétumok igazságtalanságát elítélő nézetnek ad tág teret. Martin Komárek, az idézett lap szemleírója szerint a dekrétumok hívei attól tartanak, hogy azok áttörése jogi keresetek lavináját indítaná meg, sőt még azt is előidézhetnék, hogy a nagyhatalmak nyomást gyakorolnának a Szudétaföld Németországhoz és Ausztriához történő újbóli elcsatolásához.
origo.hu
A Karácsony-féle Pride-ról kérdeztük a Tisza Pártot, mi is meglepődtünk a válaszon
