Szakmai konferenciával, intézménylátogatással, kiállításokkal, hangversennyel ünnepelték tegnap a szegedi Csillag börtön megnyitásának százhuszadik évfordulóját.
A fennállása óta mindig is a legszigorúbb rend szerint működő magyar fegyintézet építését a szegedi nagy árvíz után kezdték el. A várbörtön ugyanis megrongálódott, és használhatatlanná vált. Wagner Gyula építész kapott megbízást a tervek elkészítésére. A munkálatok 1882 márciusában kezdődtek, és egy évvel később elkészült a kétszáz fogoly befogadására alkalmas, kulcs alaprajzú két fogházépület, a törvényszéki palota, valamint a börtönfelügyelői lakások – emlékeztetett az MTI. A háromemeletes királyi kerületi börtön építését 1883 júniusában kezdték el. A létesítmény négy épületszárnya központi körfolyosóba csatlakozik, s ez az oka annak, hogy az intézményt többnyire csak Csillagként emlegetik. A törvényszéki palotából, fogházakból és börtönépületből álló komplexumot hetven centiméter széles, négy méter magas, téglából emelt bástyafallal kerítették körbe. Az első rabok 1885. január 10-én érkeztek meg, akiket ellenőr, tanító, orvos, gondnok, őrparancsnok, három lelkész, három tiszti írnok, hat börtönőrmester, húsz első és negyven másodosztályú börtönőr várt. Az intézet első vezetője Törökfalvi Török Kálmán volt, aki 1884. augusztus 27-én foglalta el igazgatói állását.
A Szegedi Fegyház és Börtön 1984-ben átmeneti intézettel bővült: a Dorozsmai úti objektum elítéltjei a közeli üzemekben dolgoztak. A 252 férőhelyes épületet kihasználatlansága miatt 1996. augusztus 1-jén bezárták. Három évvel később úgy döntöttek: felújítják az üres épületet, hogy alkalmas legyen az előzetes letartóztatottak elhelyezésére és őrzésére. Megerősítették a bástyafalat, és négy őrtornyot építettek rá, ezenkívül beléptetőkaput, járműbejárati zsilipteret, raktárépületet és kutyatelepet alakítottak ki.
Csapó József dandártábornok, a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnoka halaszthatatlannak tartja az épületegyüttes szakaszos rekonstrukcióját. Mint mondta, rendkívül fontos a zsúfoltság csökkentése, amelyről már a szélesebb közvélemény is hallott. Elég arra utalni, hogy az építéskor tervezett rablétszámhoz képest ma 760-an vannak a fegyházban, és 132-en a börtönben. A 192 életfogytiglanra ítélt fogoly közül nyolcan életük végéig az intézményben maradnak.
Valaha itt raboskodott Rákosi Mátyás, Szálasi Ferenc és Kádár János is. Emellett „luxusszállónak” minősült a Csillag hajdani államfogháza, ahová könnyen megbocsátható bűn miatt küldtek olykor köztiszteletben álló urakat. Itt töltött néhány napot Gárdonyi Géza, Bródy Sándor és Ady Endre. A mai rabok többsége kemény fiú. Többek között Szegeden őrzik Szabó Zoltánt, a balástyai sorozatgyilkost, a négy életet kioltó Nemeskéri Gusztávot, Bódi Zsoltot, az oktogoni lövöldözőt és Petróczi Andrást, aki édesanyját, Soproni Ágnes színésznőt ölette meg.
origo.hu
Az ember, aki megmentette Jeszenszky Géza életét
