Hazánk 51 milliárd forint nettó pozícióval zárta a tavalyi évet az EU-val szemben – mondta a kormányszóvivői tájékoztatón Baráth Etele, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Azaz ennyivel kaptunk több támogatást az EU-tól, mint amennyit befizettünk oda. A miniszter kiemelte: egy 12 és 10 milliárdos tétel elszámolásáról még egyeztetnek az unióval. Ennek lezárulása után 2004-es nettó pozíciónk 73 milliárd forintra módosulhat. Kérdésünkre elmondta: Magyarország évzárása nem hasonlítható például Lengyel-országéhoz, a lengyelek ugyanis más rendszert alkudtak ki az első évekre, és vélhetőleg az egymilliárd eurós közvetlen költségvetési támogatásaik nagy részét lehívták tavaly.
Furcsa eredmény. Nógrádi Zoltán (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy 2004-ben nettó befizetői voltunk az EU-nak, a magyar gazdasági élet szereplői, az önkormányzatok, a civil szervezetek sajnos az elmúlt évben nem érezhették az unió áldásos hatását. Rámutatott: a kormány hivatalos tájékoztatása szerint az elmúlt évben több mint 133 milliárd forintot fizettünk be az EU-nak. A pénzügyi tárca közlése értelmében ugyanakkor 5 milliárd forintot osztottak ki a pályázóknak. – Ha ebből Baráth Etele miniszter úr pozitív szaldót tud kihozni, az furcsa eredmény volna – jegyezte meg.
Rendelet a társulásokról. Lamperth Mónika belügyminiszter arról számolt be, hogy elkészült a többcélú kistérségi társulások 2005-ös normatív támogatásáról szóló kormányrendelet. Eszerint az idén kilencmilliárd forinthoz juthatnak hozzá a társult önkormányzatok, ha legalább 50-60 százalékban 2004. november 30-ig megalakultak.
Nemzeti felelősség. László Boglár kormányszóvivő elmondta: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kiosztotta a tárcák között a nemzeti felelősség öt pontjának feladatait. Avarkeszi Dezső MSZP-s képviselőt kormánybiztossá nevezték ki. Avarkeszinek március 31-ig kell megvizsgálnia azt, hogyan könnyíthetők az idegenrendészeti honosítási és bevándorlási eljárások a határon túli magyarok számára. Január 31-ig a Külügyminisztériumnak meg kell vizsgálnia a nemzeti vízum bevezetésének lehetőségét, valamint értékelni a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit és az adott ország viszonyát ehhez. Ugyancsak január 31-ig az Igazságügyi Minisztériumnak előterjesztést kell készítenie a magyar kisebbséghez tartozók közjogi státusáról és az ehhez kapcsolódó úti okmányról, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszternek pedig fel kell térképeznie, hogy a szülőföldprogramban milyen uniós forrásokat lehet a Kárpát-medence gazdasági fejlesztésére fordítani.
Nem Verespatakra. Magyarország ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását, és ez nem hagyható ki a bánya engedélyezési folyamatából – mondta Batiz András kormányszóvivő.
origo.hu
Tényleg 50 fokos hőségre számíthatunk? – a szakértő válaszolt
