Tapogatózó kormány

Információink szerint a magyar kormány képviselői nem hivatalosan már megkeresték az útépítésben érdekelt cégeket, azt puhatolva, hogy koncesszióban is hajlandók lennének-e részt venni az autópályák építésében és fenntartásában. A költségtakarékosnak látszó megoldás hosszú távon méregdrágának bizonyulhat.

Tegnapi számunkban megírtuk: az idei költségvetésben messzemenően nincs meg a szükséges fedezet az idei és jövő évi kormányzati sztrádatervek teljesítésére. Csaknem 180 milliárd forintot kellene a gyorsforgalmi utak kivitelezésére az idén kifizetni a Nemzeti Autópálya Rt.-nek. Ehhez képest a büdzsé erre a célra mindössze 44 milliárd forintot irányzott elő. Egyelőre nem tudni, milyen megoldással tüntetheti el a kormány a két összeg közötti különbséget, a legvalószínűbb az, hogy új forrást vonnak be a finanszírozásba.
Lapunk úgy tudja, hogy ez ügyben már megkeresték az építőcégeket, amelyek hajlanak arra, hogy – hasonlóan az M5-ös autópályához –, koncesszióban is megépítsék az utakat. Ez azonban csupán az egyik lehetséges verzió. Az is elképzelhető, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. helyett a költségvetést elvileg nem terhelő Állami Autópálya Kezelő Rt. hatáskörébe utalják az útépítéseket. Akármilyen megoldás születik is, az az idei büdzsét valószínűleg megkíméli az útépítések költségeitől. Ezzel a kormány egyrészt megfeledkezik arról, hogy a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről szóló 2003. évi törvény 2005-re 327 milliárd forintot ír elő erre a célra, másrészt félő, hogy a pillanatnyilag költségtakarékosnak látszó megoldás hosszú távon méregdrágának bizonyulhat.
A koncesszió, amely az állam és a magántőke összefogásával létrejövő PPP-konstrukciók (a rövidítés az angol Private Public Partnership kifejezést takarja) egyik lehetséges formája, meglehetősen kockázatos vállalkozás, főleg akkor, ha a szabályokat nem fektették le világosan, a következményeket pedig nem mérték fel. Emlékezetes: az Állami Számvevőszék év végi jelentésében külön kiemelte: az idei költségvetés nem tárja fel teljeskörűen és részletesen a PPP-projekteket. A szervezet egyebek mellett hiányolja annak tisztázását, hogy milyen elvek alapján határoznak a magánerős állami beruházásokról, továbbá hogy ezek az építkezések mit jelentenek a költségvetés szempontjából rövid és hosszú távon.
Az ilyen típusú finanszírozási forma veszélyeire korábban a Magyar Nemzeti Bank is felhívta a figyelmet, sőt, jelen helyzetben nem tartja szerencsés megoldásnak a PPP-t Gaál Gyula sem. A gazdasági tárca közelmúltban távozott államtitkára a HVG-nek adott nyilatkozata szerint egyebek mellett azért nem fogadta el a felkínált miniszteri bársonyszéket, mert nem érezte elegendőnek az időt a kormány által erőltetett PPP-beruházások előkészítéséhez, ráadásul úgy látja, ez a megoldás nem illeszkedik a már folyamatban lévő munkák szükségleteihez sem.