Bemutatta az Európai Űrügynökség (ESA) a Huygens űrszonda saját landolásáról készített felvételeit. A kedden nyilvánosságra hozott, a leereszkedés utolsó métereit is megörökítő fotók elemzői szerint a 320 kilogramm tömegű eszköz pénteken tengerparti vidéken szállt le, alig néhány méterre a partvonaltól – adta hírül az AP. Mivel a Titán felszínének átlagos hőmérséklete mínusz 180 Celsius-fok, a föveny iszapos talaja fagyott, a tenger partjait pedig valószínűleg cseppfolyós halmazállapotú metán vagy etán moshatja.
Egy másik képsorozat szerint a Huygens ködös, párás atmoszférán keresztül ereszkedett a Szaturnusz legnagyobb, változatos felszínű holdjára.
– Különös, de semmi hiba nem csúszott a landolásba, sőt az egész jóval simábban ment, mint ahogy vártuk – jelentette ki Charles See, az ESA munkatársa, a talajfogást megörökítő fényképek elemzője.
Az ESA darmstadti irányítóközpontjában csaknem harminc tudós dolgozik az űrszonda 2 óra 27 percig tartó landolásának rekonstruálásán. A szakemberek a légkör kémiai összetevőit, de még a Huygenst fújó szél erejét is igyekeznek meghatározni. Az már most valószínű, hogy valamekkora légmozgás volt a landolás idején, mert a szerkezet a Titán légkörébe lépve 10-20 fokot is kilengett zuhanás közben.
A Titán a Szaturnusz legnagyobb, a Naprendszernek pedig a második legnagyobb holdja a Ganymede után. A Szaturnusztól a holdak pályasugár szerinti sorrendjében a tizenötödik. Szaturnusztól mért távolsága 1 221 830, átmérője 5150 kilométer – olvasható a szegedi egyetem honlapján. Eddigi ismereteink szerint állandó légköre van, amelynek 85–95 százaléka nitrogén, 5–10 százaléka argon, és körülbelül egy százaléka metán, továbbá olyan kisebb mennyiségű alkotórészek, mint a hidrogén-cianid (az élő anyag felépítése szempontjából alapvető fontosságú nukleinsavak fontos építőköve). Talaj menti hőmérséklete körülbelül –178 Celsius-fok, légköri nyomása pedig másfélszerese a földiének. A Titánt már egészen kicsi távcsővel is meg lehet figyelni. Ezért fedezhette fel Huygens már 1655-ben.
*****
Csökkentett deutériumtartalmú víz (Dd-víz) fogyasztását ajánlják a Mars-expedíció legénységének az űrkutatással foglalkozó hivatalos orosz szaklapokban a közelmúltban megjelent cikkek. Ismert: a világűrben erős sugárzás éri a legénységet, emiatt megnő náluk a rák kialakulásának kockázata. A szaklapok szerint a Dd-víz igazolt daganatellenes hatása lehetővé teszi, hogy csökkentsék a betegség kialakulásának veszélyét. A deutériumszegény víz biológiai hatását a világon elsőként egy magyar biológus, Somlyai Gábor vizsgálta, eredményeit számos tudományos fórumon ismertette. A fejlesztést és a gyógyszer-engedélyeztetést végző HYD Kutató-fejlesztő Kft. állatgyógyszerként már 1999-ben törzskönyveztette a készítményt, de az a humán gyógyászat számára még mindig nem elérhető.
origo.hu
Újabb részletek a kisfiút felrúgó karateedző ügyében
