Úgy foglalt állást a hazai utazási vállalkozások szakmai érdekképviselete – a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) –, hogy az utazás ellehetetlenülése esetén az utazási vállalkozó kárenyhítésre köteles, de nem kötelezhető az utassal szemben teljes kárenyhítésre – nyilatkozta lapunknak Molnár Gabriella, a MUISZ elnöke. Közölte: vis maiornak minősül az olyan szokatlan, előre nem látható körülmény, amely az utazási vállalkozó akaratán kívül áll, s amelynek következményeit az utazási vállalkozó a legkörültekintőbb gondosság mellett sem lett volna képes elhárítani. A délkelet-ázsiai térséget ért katasztrófa a nemzetközi gyakorlat alapján ilyennek minősíthető, ezért az utazási vállalkozóknak ezt figyelembe véve kell meghozni a döntéseiket. Ez azt jelenti – mondta az elnök –, hogy a katasztrófa sújtotta térségekben tartózkodó utasaik részére minden segítséget meg kell adniuk, hogy biztonságba kerüljenek, akár úgy is, hogy soron kívül hazautaztatják őket. Tehát az irodák kötelesek enyhíteni a veszteséget, de nem kötelesek száz százalékban átvállalni a kártérítést. Molnár Gabriella úgy fogalmazott: az irodák számára komoly terhet jelent az utasok kártalanítása, hiszen a szolgáltatókkal megkötött szerződések szerint már hónapokkal korábban ki kellett egyenlíteni a számlákat. Becslések szerint a károk összege több száz millió forintra tehető.
Több vezető jogász – köztük a Budapesti Ügyvédi Kamara alelnöke – úgy nyilatkozott, hogy csere-utat vagy visszatérítést kérhetnek az utasok. Az utazási irodák ugyanakkor nem kötelezhetők a teljes részvételi díj visszafizetésére, hiszen maguk sem hibásak a helyzet bekövetkeztében. Az MTH által beszerzett jogi szakvélemények is azt támasztják alá, hogy – jogi precedens híján – megegyezésre kell törekedni az utas és az utaztató között, miközben az utóbbi köteles mindent megtenni a kár enyhítésére és részbeni átvállalására. Ugyanakkor ebben a kérdésben sem teljes az összhang, hiszen az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) szerint: „Az utast, ha nem a saját érdekkörében felmerült okból áll el az utazási szerződéstől, ugyanazok a jogok illetik meg, mintha az utazási vállalkozó törölte volna az utat. Ilyenkor az utas az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt, ha erre az utazási vállalkozónak lehetősége van. Amennyiben nincs, vagy az utas a felkínált helyettesítő szolgáltatást nem fogadja el, követelheti a teljes befizetett díj azonnali visszafizetését, és a díj után évi húszszázalékos mértékű kamat megfizetését” – szögezi le az OFE.
Lapunk megkereste az MTH elnökhelyettesét, Székely Györgyöt, aki annyit üzent: szakmai és tárcaegyeztetés zajlik abban a kérdésben, hogy milyen jogszabály-módosítások szükségesek az ilyen és hasonló esetek rendezéséhez. Ugyanakkor a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott: nincs egységes álláspont az ilyen vis maior esetek kezelésre az utazási szerződésről szóló kormányrendeletben. Jogi szakértőkkel konzultálva a hivatal azt az álláspontot képviseli – és erre kéri a cégeket is –, hogy a kármegosztás, illetve a kárenyhítés legyen a cél. Az elnökhelyettes azt is elmondta: idén jelentősen emelkedhet a turisztikai vállalkozások számára kötelezően előírt vagyoni biztosíték összege. Bár végleges számok még nincsenek, nem kizárt, hogy hamarosan minden kiutaztató vagyoni biztosítéka azonos lesz, ám az bizonyos, hogy a jelenlegi 12 százalékot legalább 17-18 százalékra emelik.
Az utazási irodák egy része teljes mértékben kártalanítja útjukat a katasztrófahelyzet miatt lemondó ügyfeleket, míg más utazási irodák kijelentették: pénzt vissza nem adnak, más utat ugyanakkor választhatnak. A pénzt vissza nem fizető irodák számításai szerint az egy főre eső veszteségük elérné a hatszázezer forintot.
Zám Tibor, a Best Reisen irodavezetője elmondta: a szökőár térségébe utazó ügyfeleik számára folyamatosan fizetik vissza az út árát, ha pedig valaki más úti célt választ, azt is lebonyolítják. Az irodavezető úgy vélte: ilyen és hasonló esetekre kizárólag jogalkotással nem lehet felkészülni. Ugyanakkor a fizető irodákat valamilyen módon támogatnia kellene az államnak – mondta. Véleménye szerint a magyar irodáknak követniük kellene a külföldi példákat, ahol normalizálják a külföldi kapcsolataikat, s a „Turistát küldj, ne segélyt!” jelszavú kampánnyal toboroznak turistákat a térségbe. Zám Tibor kiemelte: korrekt tájékoztatást várnak a Külügyminisztériumtól, az MTH-tól és a sajtótól, mert azt tapasztalták, hogy olyan területeket is veszélyesnek minősítettek, ahol a szökőár nem is pusztított. Az irodavezető szerint a cég pluszkiadásai elérhetik a több tíz millió forintot is.
Gyarmati Ferenc, az Aeroviva Utazási Iroda vezetője közölte: 120 millió forintos keretet különítettek el a délkelet-ázsiai katasztrófával kapcsolatos pluszkiadásaikra, tehát ennyi a káruk. Pénzt vissza nem adnak, de csereutat biztosítanak. Közölte: amíg a katasztrófa előtt napi hetven-nyolcvan utat értékesítettek a térségbe, addig ma mindössze kettőt-hármat.
Az IBUSZ Utazási Irodák Kft. azok közé tartozik, amely mindazoknak, akik az érintett területre készültek utazni, más úti célt ajánlanak, ám ha ezzel nem érik be, visszafizetik a részvételi díjat. Gál Pál Zoltán ügyvezető a cég elmaradt forgalmát kétszázmillió forintra taksálja, míg az elmaradt haszon és kár összege – véleménye szerint – meghaladja a tízmillió forintot.
A Tensi Tours képviselője lapunknak elmondta: még nem tudták felmérni, mekkora káruk keletkezett, de törekednek arra, hogy mind teljesebb mértékben kártalanítsák utasaikat. Pénzt vissza nem adnak, de a Tensi saját útjait a teljes részvételi díj beszámításával 2005. október 31-ig bármiféle költségátalány felszámítása nélkül igénybe vehetik szerződött ügyfeleik.
origo.hu
Magyarország nemet mondott a tízéves autók kötelező éves műszaki vizsgájára
