Véget érhet a havannai „koktélharc”

Végéhez közelít a kubai „koktélháború”, miután a karibi szigetország külügyminisztere bejelentette: kormányuk rendezi a diplomáciai kapcsolatokat az Európai Unió azon tagországaival, amelyek – a havannai politikával szembeni tiltakozásul – nem hívják meg többé nagykövetségükre az ellenzékieket.

Bár tény, hogy a világtörténelem számos döntése a tárgyalóasztal helyett a kocsmai pultoknál dőlt el, az azonban még a sok vihart megélt diplomácia világát is meglepte, hogy az EU-tagok és Kuba látszólag néhány koktél miatt szüneteltették a hivatalos érintkezést.
Történt pedig, hogy miután a havannai hatóságok 6–28 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtottak 75 disszidenst, a karibi országban dolgozó diplomaták az ellenzékiek rendszeres meginvitálásával tiltakoztak az eljárás ellen. A feszült hangulatú fogadásokat a szigetország vezetése szuverenitásuk megsértésének tekintette, hiszen, mint fogalmaztak: a külföldre akkreditált diplomaták feladata az, hogy az adott ország vezetésével tartsák fenn a kapcsolatot, nem pedig az, hogy a háta mögött szervezkedjenek. Havanna ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nemzetközi sajtóban „koktélháborúként” emlegetett nézeteltérés nem jelenti a diplomáciai kapcsolatok teljes befagyasztását.
A mosolyszünet nyolc ország (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Ausztria, Görögország, Portugália és Svédország) viszonylatában ráadásul már megoldódni is látszik, hiszen Felipe Pérez Roque kubai külügyminiszter a hét elején bejelentette: rendezik a kapcsolatokat azon államokkal, amelyek felhagynak azzal a gyakorlattal, hogy a havannai nagykövetségeiken tartott fogadásokra a kubai ellenzéket is rendre meginvitálják. Érdekesség, hogy bár a kubai vezetés gyakorta hangot ad az ellene alkalmazott szankciókkal szembeni tiltakozásának, a közeledés jegyében a havannai hatóságok mégis szabadon engedtek tizennégyet a már-már casus belliként kezelt foglyok közül.