Folytatjuk a múlt héten kezdett felfedező sétánkat a nógrádi Herencsényben. A hétszáz lelkes falu temetőjében álló Szent Mihály-templomtól a főutcán végighaladva az egykori Lisznyai-kúria előtt vezet el az utunk. Említést érdemel a település polgármesteri hivatalaként szolgáló XIX. századi épület több nevezetessége is: itt született Lisznyai Kálmán költő (1823–1863), Petőfi Sándor pályatársa és barátja, akinek népies hangú versei széles körben ismertek, kedveltek voltak a boldog békeidőkben; majd itt lelt menedéket 1944 vészterhes hónapjaiban a németek elől bujkáló gróf Bethlen István – 1921 és 1931 között Magyarország miniszterelnöke – a nemrég elhunyt Bolza Antal gróf vendégeként.
Herencsény északi határában található a község másik középkori műemléke, a török időkben elpusztult Haraszti falu egykori temploma. Az 1954. évi műemlékjegyzék szerint akkoriban az állami gazdaság raktára volt, 1960-ban „viharvert gazdasági épületnek” írta le Tombor Ilona a Műemlékvédelem című folyóirat IV. évfolyamában megjelent ismertetőjében. 1994-ben a megyei önkormányzat magánkézbe kívánta adni a hét évszázadot túlélt épületet, de szerencsére nem akadt rá vevő. Ezt követően renoválták az addig magtárként szolgált kora gótikus templomot, amely ma a település megbecsült látnivalójaként, rendezett környezetben áll a kedves cserháti táj szívében.
A kis épület különleges értéke, hogy hányatott sorsa dacára szinte teljes épségben megőrizte eredeti középkori formáját, s ezáltal jellemző példáját mutatja a XIV. századi hazai falusi plébániai egyházaknak. A belül 8,5 méter hosszú, 6,5 méter széles hajó keleti oldalához arányosan kisebb területű, négyzet alaprajzú, egyenes záródású szentély kapcsolódik. A két teret roppant archaikus, lándzsa alakú diadalív választja el egymástól, amelyet nagyméretű, sarkított élű faragott kövekből illesztettek össze. A harántfalon magasan nyíló keskeny ablak bocsát be fényt, a hajó déli oldalán csupán két kisméretű négyszögű ablaknyílás látható. Érdekes, hogy a bejáratot itt is az északi oldalon találjuk, mint a közelben – a Feketevíz mentén – fekvő cserhátsurányi és a herencsényi gótikus templom esetében. A minden bizonnyal az 1300-as évek elején épült templom kitűnő állapotát a falsarkokon lévő rusztikus armírozásnak köszönheti, miként a szentély déli oldalán megfigyelhető íves ajtónyílás gondosan falazott kőkeretét sem tudta kikezdeni az idő. A hajó északi falába illesztett csúcsíves, élszedéses kapukeret mészkő kvádereit azonban a kemény nógrádi szél, az eső és a fagy alaposan elkoptatta.
A török hódoltságot, az évszázados gazdátlanságot, majd a méltatlan bánásmód évtizedeit átvészelt haraszti pusztai templom a túlélés megkapó emléke.
origo.hu
Kamuprofilbotrány: újabb tiszás álprofil bukott le a Facebookon
