A magyar vidék teljesen leszakadt

Vásárlóerő tekintetében Budapestet csak Győr-Moson-Sopron megye tudja „befogni”. A kelet-magyarországi régiók változatlanul szegénynek számítanak, ám a rangsorban visszacsúszott a korábbi dunántúli éllovas, Fejér megye is.

Vidéken Győr-Moson-Sopron megye a legtehetősebb, budapesti viszonylatban pedig a Rózsadombot fémjelző II. kerület számít kifejezetten gazdagnak, amelyet az ugyancsak budai XII. kerület követ – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet friss tanulmánykötetéből. A vizsgálat 3144 település, továbbá Budapest és 23 kerülete, illetve megyék és kistérségek népességének egy főre jutó vásárlóerő-indexét és az ezrelékben számított vásárlóerőt tartalmazza.
Az összeállítás alapján az egy főre jutó vásárlóerő vonatkozásában a három esztendeje még Fejér megyével holtversenyben az első helyen álló Győr-Moson-Sopron mára egyedül található a dobogó legfelső fokán (108,8), majd Vas megye következik (103,6), míg Fejér megye (103,6) a harmadik helyre szorult. A vidéki megyék sorrendjében az országos átlaghoz viszonyított legalacsonyabb értékeket, 80–85 százalékot négyen tudhatják magukénak: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok.
Vidéki vonatkozásban is található gazdag státusú település: a 2002-ben győztes Telkit és Százhalombattát mostanra megelőzte Csomád és Hévíz is. A GfK vizsgálata szerint ezek a települések csaknem 40 százalékkal szárnyalják túl az országos átlagot, míg a legszegényebb területek eredménye ugyanennek egyharmadát sem éri el. A sereghajtók tekintetében a három évvel ezelőtti elemzéshez képest nincs változás: Csenyétét (30,3) Gilvánfa (29,2) és Kiscsécs (26,6) követi.

Hazánk nem gazdag ország. Magyarország a világ 29. leggazdagabb országának számít a Világbank tanulmánya szerint. Régiónkból Csehország és Szlovénia előttünk jár. Az élmezőnyhöz képest hátrányunk jelentős, Svájc csaknem ötször-hatszor gazdagabb nálunk.