Alsó-Ausztria már a magyarokból él?

Zsúfolásig megteltek a felkapott alsó-ausztriai téli üdülőhelyek. A felmérések alapján a hazánkból érkező turisták immár a vendégsereg negyven százalékát teszik ki a határ menti sírégióban. Az osztrák kamara tanulmánya szerint az unió új kelet-közép-európai tagállamai jelenthetik a növekedést az osztrák idegenforgalom számára, különösen a téli időszakban.

Gyakorlatilag március közepéig lehetetlen az osztrák téli üdülőhelyeken szállást foglalni – minden hütte, vagyis vendégfogadó kitehetné a „telt ház” táblát. A zsúfoltságnak több oka is van. Részint egyre több a kelet-közép-európai turista, másrészt februártól márciusig tart az osztrák egyetemeken a szemináriumszünet, és egyúttal az iskolák energiaszünete is. S még ide kívánkozik, hogy az idén a kelet-ausztriai tartományokban az általános iskolai szünet egy időben van több német tartomány vakációjával. A fentiek ellenére katasztrofális állapotokra nem kell számítani az utakon, sőt a hóesés miatt kialakult dugókkal csak a főváros környékén lehet „találkozni”.
Megállapítható, hogy a magyarok által viszonylagos közelsége miatt felkapott alsó-ausztriai Semmering szolgáltatásai ugyanolyan drágák, mintha az ember Salzburgba vagy Tirolba járna telelni. Egy hegyi vendégház félpanziós ellátással személyenként naponta 40-50 euró. A sípályabérlet – napi, félnapi vagy az úgynevezett pontos – további 15-30 euró pluszkiadást jelent, s nem árt tudni: számos sípálya mellett az autóparkolóban is fizetni kell. Ha pedig síelés közben megszomjazik az ember, akkor bizony a forralt borért 2-3 eurót is elkérnek a büfét üzemeltető vendéglősök.
Tényként kezelhető, hogy Ausztria idegenforgalma, illetve kereskedelme összedőlne a magyar és a szlovák munkaerő nélkül. A tapasztalatok szerint téli csúcsidőszakban a külföldi alkalmazottak száma teszi ki a dolgozók felét; a munkaügyi kimutatások alapján a magyar foglalkoztatottak aránya az „idegen munkaerő” kategóriájában már eléri az 50 százalékot is. Természetesen a nagy, februártól márciusig tartó rohamra a hegyi mentők is felkészültek; főként az ügyeletes őrsök létszámának erősítésével, illetve a figyelemfelhívó táblákkal is. Az idén sajnos már több lavinabaleset történt – aki friss hóval fedett, járatlan útra tér, bizony halálos kimenetelű balesetet is szenvedhet, hiszen a meredek lejtőkön a síléc vagy a sídeszka egyaránt lavinát indíthat el. A gondot az okozza, hogy a turisták nincsenek felkészülve ilyen balesetre, sem a ruházatuk, sem pedig „műszaki felszerelésük” nem alkalmas arra, hogy az őket elsodró hóréteg alatt várják a mentőket.

Fókuszban a téli sportok. Németország és Olaszország után Ausztriát keresik fel a legtöbben az EU kelet-közép-európai országaiból. Egy német felmérés alapján az új tagországok polgárai összesen 27 millió külföldi utazást tesznek a kontinens nyugati részébe. A listát a lengyelek és a csehek vezetik; mi, magyarok a harmadik helyen állunk, bennünket a szlovákok követnek. A nyugat-európai célpon-tok közül 35 százalékkal Németország áll az első helyen, a második 15 százalékkal Olaszország, a harmadik Ausztria 13 százalékkal, a negyedik Franciaország 10 százalékkal. A kimutatások alapján az Ausztriába látogató kelet-közép-európaiak 33 százaléka a téli sportok miatt keresi fel az országot, ezt követi a nyári hegymászás, illetve a városlátogatás. Az osztrák kamara statisztikája szerint a hazánkból érkező látogatók aránya eléri a negyven százalékot.