Jelentős visszaesést regisztrált az ipari termelésben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH): a tegnap közzétett adatsor szerint tavaly decemberben – munkanaphatástól megtisztítva – az előző év azonos időszakához képest 1,4 százalékkal csökkent az ipari termelés. A most közölt termelési adat nemcsak a tavalyi év eddigi adatait figyelembe véve kedvezőtlen, hanem az előző évekkel összehasonlítva is visszalépést mutat: 2003 decemberében a munkanaphatástól mentes ipari termelés még 7,6 százalékkal bővült, míg egy évvel korábban 6,9 százalékos volt a növekedés.
A most nyilvánosságra hozott adatokkal kapcsolatban Barcza György, az ING Bank elemzője lapunknak hangsúlyozta: az ipari termelés visszaesése meglepetést okozott a piacon. – Ekkora visszalépésre nem számítottunk, noha az év végi szabadságolások miatt decemberben általában gyengébb termelési adatokról számol be a statisztikai hivatal – húzta alá Barcza, hozzátéve: egyelőre nem módosítják az idei évre vonatkozó termelési előrejelzésüket, mert még nem lehet tudni, hogy a decemberi adat egy tendencia kezdetét jelöli-e.
Bartha Attila, a Kopint-Datorg Rt. tudományos főmunkatársa a Magyar Nemzet érdeklődésére elmondta: a most közzétett, valamint a tavalyi év második felére vonatkozó termelési adatokból még nem állapítható meg egyértelműen, hogy trendfordulóról van-e szó a termelés alakulásában. Bartha szerint 2003 utolsó negyedévétől megélénkült a nemzetközi kereslet, amihez a magyar gazdaság is alkalmazkodni tudott, ám e folyamat csak a tavalyi év közepéig tartott. – Jelenleg bizonytalan külpiaci folyamatok zajlanak, ezért nem lehet pontos következtetést levonni a KSH legújabb adatából – jelentette ki a Kopint-Datorg főmunkatársa, aki az idei év egészére vonatkozóan a tavalyinál némileg lassabb ütemű ipari termelésbővüléssel számol.
n
Az Európai Unióhoz tavaly csatlakozott kelet-közép-európai tagállamok közül idén Magyarországon lesz a leglassúbb a gazdasági növekedés üteme – derül ki az Emerging Europe Monitor legújabb számából. A kiadvány szerint 2005-ben hazánkban 3,8 százalékos GDP-növekedés várható, miközben Csehországban 4, Lengyelországban 4,5, Szlovákiában pedig 5,2 százalékos lesz a bővülés üteme.

Párkányi fürdő: Eredményre jutott a szlovák közegészségügyi hivatal az agyevő amőba által fertőzött fiú ügye kapcsán