Egy látszólag jelentéktelen ügygyel folytatódott tegnap a jegybank ellen indított kormányzati támadás, ám meglehet, hogy éppen ez teremti meg Járai Zsigmond visszahívásának lehetőségét. Az állam nevében ugyanis Draskovics Tibor arra kérte fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságát, hogy vizsgálja ki: közreműködött-e Járai annak a beadványnak az összeállításában, amelyet a Fidesz az Alkotmánybírósághoz intézett. Az ügyben azonnal megszólalt Akar László, az MNB felügyelőbizottságának elnöke, aki a jegybankelnök visszahívásának lehetőségeit taglaló Népszava tegnapi számában közölte: a jegybank ominózus segítsége „nem problémamentes”. Akar lapunknak is megerősítette, hogy az MNB, úgy tűnik, nem csupán technikai segítséget nyújtott az ellenzéki pártnak, márpedig a jegybank a törvény értelmében nem tevékenykedhet egyik politikai párt érdekében sem. Mint mondta, szakértők bevonásával alaposan meg kell vizsgálni az ügyet, mielőtt tájékoztatják a Pénzügyminisztériumot.
*
Lapunk érdeklődésére Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca sajtófőnöke nem kívánt feltételezésekbe bocsátkozni a vizsgálat eredményét illetően. Járai esetleges visszahívásával kapcsolatban közölte: a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó felmentés lehetséges indokait a jegybanktörvény pontosan tartalmazza.
A minisztériumi eljárásról szólva Missura Gábor, az MNB szóvivője a Magyar Nemzetnek elmondta: semmilyen szabályozást nem sértett a jegybank, amelynek törvény adta kötelezettsége a pénzügyi rendszer működésével kapcsolatos szabályozások véleményezése.
Az esetet ismerő pénzügyi szakértők a mostani ügyet mondvacsinált támadásnak értékelik, hiszen Járai múlt heti sajtótájékoztatóján maga jelentette ki, hogy két fideszes országgyűlési képviselőnek felvilágosítást adott a jegybanktörvénnyel kapcsolatban. A jegybankelnök akkor azt is jelezte: hasonló felvilágosítást szívesen ad kormánypárti képviselőknek is, hiszen ez törvényben előírt kötelessége. További kérdéseket vethet fel, hogy a pénzügyminiszteri vizsgálat annak az Akar Lászlónak a vezetésével történik, aki közismerten jó kapcsolatokat ápol az MSZP-vel, amelynek központi pénzügyi ellenőrző bizottságában 1992-től egészen 1998-ig dolgozott.
Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke az esetről mindössze anynyit mondott: a nyilvánvalóan politikaivá fajult ügy már rég nem monetáris kérdésekről szól.
Az új jegybanktörvény alkotmánybírósági megsemmisítését kérő Varga Mihály lapunknak hangsúlyozta: a kormány „a kákán is csomót keresve” minden alkalmat megragad a jegybank elleni támadásokra, márpedig a kabinet és a jegybank közötti rossz kapcsolat milliárdokban mérhető károkat okoz a magyar gazdaságnak.
origo.hu
Rubint Rella nyilatkozott a válásról – így látja most az életét
