Elsietett ígéret a vasútfejlesztésről

Gazdaságilag nincs alapja a miniszterelnök által legutóbb bejelentett gyorsvasút-fejlesztési programnak, a kormány még a korábban meghirdetett és kiemelt autópálya-építéseket sem tudja az eredeti terveknek megfelelően folytatni.

Az ország és a MÁV Rt. gazdasági helyzete egyelőre azt sem teszi lehetővé, hogy a legfontosabb vasúti fővonalakat felújítsa a vasúttársaság, így ezeket a munkálatokat fokozatosan, kizárólag az Európai Unió (EU) hathatós támogatásával lehet megvalósítani. Nemcsak a beruházás, a tervezés és az előkészítés kerül jelentős
összegekbe, így ezeket a munkákat – például a székesfehérvári és a záhonyi fővonalak esetében – is az EU kohéziós alapjának felhasználásával végezheti el a MÁV.
A vasúttársaság 7800 kilométeres hálózatán alig száz kilométer hosszú pályán biztosítható jelenleg a 160 kilométer óránkénti sebesség a Budapest–Hegyeshalom vonalon, a fővonalakon legfeljebb 120 az engedélyezett sebesség, a pályák állapota miatt gyakran még a menetrendet sem tudják tartani a vonatok. Nyugat-Európában már adtak át, illetve építenek olyan új vonalakat, ahol 250–330 kilométeres sebességgel közlekednek a szerelvények, ám ezt csak a leggazdagabb államok – Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium – teszik meg, ahol egyben adott a magas fizetőképes kereslet, a beruházásokat pedig szintén támogatja az EU.
Ilyen vagy ezekhez hasonló, új nyomvonalú pályára lenne szükség ahhoz, hogy például Budapest és Pécs között másfél óra legyen a menetidő, mint ahogy arról a héten a kormányfő említést tett. Gyurcsány Ferenc – mint ismert – évértékelő beszédében arról szólt, hogy 2020-ra gyorsvasút köti öszsze Budapestet a vidéki nagyvárosokkal. Ennek viszont a bejelentésen túl jelenleg nincs gazdasági alapja. A kormány a korábban meghirdetett gyorsforgalmiút-fejlesztési programot (ami 420 kilométert foglal magába) is csak drága hitelek felvételével tudja folytatni az államháztartás helyzete miatt.
A MÁV döntően EU-s forrásból és hitelekből újítja fel jelenleg a vasútvonalakat Budapest–Szolnok–Békéscsaba, Budapest–Hegyeshalom, Boba–Zalalövő, valamint Kecskemét és Kiskunfélegyháza között. A tervezett vasútfejlesztési projektek között szerepel a Budapest–Székesfehérvár–Boba, valamint a Szajol–Záhony vonalak rekonstrukciója, illetve a 140–160 kilométeres óránkénti pályasebesség kiépítése kohéziós alapok felhasználásával. A MÁV további elképzelései között szerepel a Budapest–Pécs–Magyarbóly, Dombóvár–Gyékényes vonalak átépítése. A beruházásokhoz szükséges támogatási összegekről viszont még nem döntöttek az EU-ban. Az EU és a MÁV hosszú távú terveiben lehetőségként szerepel több nagy sebességű vonal kiépítése.