Füstellenes világegyezmény

Hatályba lépett vasárnap a történelem első globális egészségügyi megállapodása. A dohányzásellenes világegyezményt százhatvannyolc ország írta alá. Abban az ötvenhét államban – köztük Magyarországon –, ahol már törvénybe iktatták a dokumentum alapelveit, ott öt éven belül tilos lesz a dohánytermékek reklámja, a passzív dohányosok védelmében pedig tovább szigorítják a szabályokat.

MN-összeállítás
2005. 03. 01. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Világszerte mindennap 13 500 ember hal meg dohányzással összefüggésbe hozható betegségekben. Évente több mint ötmillióan, 6,5 másodpercenként egy-egy beteg. Ha a mostani folyamat nem változik, a füstölésnek tizenöt esztendő múlva már évi tízmillió áldozata lesz – olvasható az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO honlapján. Hogy ezt elkerüljék, a szervezet munkatársai 1999 óta dolgoztak egy keretegyezményen, amely világszerte mindenhol szigorítaná a dohánytermékek reklámját, forgalmazását, és kiemelten foglalkozna a passzív dohányosok védelmével. A szöveget éppen két éve, 2003 március elsején fogadták el és terjesztették az ENSZ 192 tagállamának közgyűlése elé. Nemzetközi jogi érvényt az egyezmény a szabályok értelmében a negyvenedik ratifikáció után nyert. A megállapodást eddig 168 állam írta alá, ötvenhétben pedig már törvénybe is iktatták a szöveget. Utóbbiak közé tartozik Németország, Ausztrália, Kanada, India, Japán, Spanyolország és hazánk, míg például Kína és az Egyesült Államok csupán aláírta a dokumentumot.
Három évük van a csatlakozóknak arra, hogy például csak olyan dohánytermékeket forgalmazzanak, amelyek csomagolásán a füstölés káros egészségügyi következményeire emlékeztető feliratok olvashatók. Az ENSZ öt év elteltével további szigorításokra számít: az aláíróknak addigra egyebek mellett be kell tiltaniuk a dohányreklámokat, és meg kell szüntetniük az ilyen jellegű támogatási szerződéseket.
Becslések szerint körülbelül 1,2 milliárd ember dohányzik a világon, a 13–15 éves gyerekek húsz százaléka gyújt rá rendszeresen – emlékeztetett az amerikai NBC televízió összefoglalója. Az egész Földet tekintve napról napra egyre többen szoknak rá a dohánytermékekre, amelyek a rendszeres fogyasztók felénél halált okoznak, igaz, mindez többnyire a fejlődő országokra jellemző. Európa fejlettebb államaiban sorra hozzák a dohányellenes világegyezmény előírásainál jóval szigorúbb szabályokat. Elsőként Írország, majd Norvégia és legutóbb Olaszország honatyái határozták el az unióban, hogy keményebben lépnek fel a füstölők ellen. Írországban tavaly március óta minden étteremben és pubban kötelező a füstmentesség. Aki megszegi a törvényt, akár háromezer eurós büntetést is fizethet. Nem sokkal később, június elsejétől Norvégia is az írek nyomába lépett, majd ez év január tizedike óta Olaszországban is tilos a dohányzás minden bárban és vendéglőben. Hasonló lépésekre készül Németország is. Magyarországon külön dohányzórészleget kell létrehozni a hideg- és melegkonyhai készítményeket is forgalmazó éttermekben. Ennek így semmi értelme – állítják a WHO szakemberei. Kiszámolták ugyanis, hogy ezeken a helyeken az antinikotinisták védelmére olyan erős elszívóberendezésre lenne szükség, amely egy orkán erejével ér föl. Ez pedig elviselhetetlen huzatot keltene. A fentiek miatt az írek például úgy vetettek véget a pubokban a dohányzásnak, hogy a kocsmákat munkahellyé minősítették, így az ott a dolgozók védelmére hivatkozva máris betilthatták a füstölést. Olaszországban két lehetőségük van a vendéglősöknek: vagy méregdrága szellőztetőrendszert szereltetnek be, vagy betiltják a dohányzást az üzletben.



Hazánkban is szigorítanak

Megfelelő törvénymódosítással és kampánnyal hazánkban másfél, két és fél évre lenne szükség ahhoz, hogy a szórakozóhelyekről is kitilthassák a dohányfüstöt – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Demjén Tibor, az Országos Egészségfejlesztési Intézet dohányzás vagy egészség csoportjának vezetője. Elmondta: az 1999 óta hatályos, a nem dohányzók védelmére hozott törvény előkészületekor a cigarettázók 65 százaléka értett egyet azzal, hogy tiltsák meg a dohányzást a nyilvános helyeken. Ők sem szeretik, ha más rájuk fújja a füstöt. Az akkori kérdőíven a szórakozóhelyek kérdése nem szerepelt. Demjén Tibor úgy véli, hazánkban is a Kanadában bevezetett módszert kéne alkalmazni, ott ugyanis nem feliratok, hanem elrettentő képek vannak a dobozokon. Ez a módszer a dohányosok három–öt százalékát bírja rá a leszokásra. A szakember szerint ragaszkodni kell az inflációt meghaladó mértékű áremelésekhez, ezek ugyanis még a csempészetet figyelembe véve is bizonyítottan egyre több embert győznek meg arról, hogy örökre eldobják a cigarettát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.