Körülbelül nyolcvanmilliárd forintos többletterhet róhat a költségvetésre, ha a hazánk ellen folyó túlzottdeficit-eljárás miatt végleg elveszítjük az unió kohéziós alapjából kapható támogatást – derül ki a Nemzeti Fejlesztési Hivatal lapunk birtokába került belső jelentéséből, ami a jelenleg folyó uniós eljárás következményeivel és az uniós támogatások felfüggesztésének lehetőségével foglalkozik. Az értékelés hangsúlyozza: mivel a 2000–2006-os időszakban indított beruházások uniós támogatási részét maximum 2006-ig lehet kötelezettségvállalásként lekötni, és a 2006-os keret nem ad lehetőséget az idén kieső összegek lekötésére, a projektek befejezéséhez a kiesett uniós támogatást nemzeti forrásból kellene fedezni. Ennek értelmében a költségvetés többletterhe 79,5 milliárd forint lenne – állapítja meg a jelentés, hozzátéve: ezzel a veszteséggel a környezetvédelmi szektorban az eddigi átlagos 73 százalékos támogatási arány 53 százalékra csökkenne, míg a közlekedési projekteknél 64-ről 48 százalékra esne vissza a támogatás mértéke.
*
Az uniós támogatások elvesztésének elkerülése érdekében a Baráth Etele európai ügyekért felelős miniszternek címzett feljegyzés mielőbbi találkozót sürget Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel. Amint a jelentés idézi: az egyeztetés és az összehangolt fellépés célja „a túlzott költségvetési hiány lehetséges kedvezőtlen következményeinek elhárítása”. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke lapunknak kijelentette: semmilyen szankciót nem von maga után a jelenleg folyó brüszszeli eljárás. – A túlzott államháztartási hiány miatt tavaly megindított eljárás addig marad érvényben, amíg Brüsszel meg nem győződik arról, hogy a konvergencia- programunkban meghatározott célok tarthatók – hangsúlyozta Pichler.
Magyarország ellen a 2003-ban keletkezett 6,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány miatt indított eljárást az Európai Unió. A közösség pénzügyminisztereinek tanácsa, az Ecofin január 18-án úgy döntött: folytatni kell az eljárást hazánkkal szemben. Nem látott javulást az Európai Bizottság múlt héten elfogadott jelentése sem, amely szerint egyedül Magyarországnak és Görögországnak kell rövid távon költségvetési problémákkal szembenéznie az Európai Unió 25 tagállama közül. A Világbank szintén múlt héten tette közzé értékelését, amelyben megállapította: hazánk várhatóan az idei államháztartási hiánycélt is túllépi.
Füstbe ment Európa-terv. Sokan gondolják úgy, hogy az Európa-terv csak egy nulla, ám ennél hajszálnyival több: 0,72 százalék. Ugyanis az ígért 675 milliárd forintnak kevesebb mint egy százalékát fizette ki a kormány múlt év december végéig a beruházásokra – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Répássy Róbert. A Fidesz országgyűlési képviselője az általa füstbe ment tervnek aposztrofált programmal kapcsolatban aláhúzta: kérdéses, mit tesz a kormány a Brüsszelből már megérkezett pénzekkel, hová kerültek az elnyert pályázatokhoz szükséges források. Kérdés az is, hogy a pénzek visszatartása miatt keletkező károkat a kormány megtéríti-e. A képviselő kiemelte: egyetlen eurocent sem jutott egyebek mellett a mezőgazdasági beruházások, a halászati ágazat támogatására, továbbá a fiatal gazdálkodók megsegítésére. Ezzel szemben bőkezű volt a kormány, amikor az állami bürokrácia fenntartását kellett finanszíroznia. Például az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztésére a keretösszeg több mint 25 százalékát fizették ki. Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese elmondta: Brüsszel eddig 200 milliárd forintot ítélt meg, ami nemzetközi mércével mérve is jónak számít. A strukturális alapok terhére ötmilliárd, a kohéziós alapok terhére 25 milliárd forintot fizettek ki a múlt év végéig. (Cs. A.)
