Ostrog kolostorát talán nem túlzás mitikus helynek nevezni, bár a tengerpartról odatévedő turistáknak aligha lehet sejtésük a Montenegró szívében fekvő szent zarándokhely féltve őrzött titkairól. Az ortodox kegyhely fölé magasodó sziklák múltjáról egy, a közeli Niksicsből származó fiatalember mesél, aki szerint valamikor régen nem kevés kikapós asszonynak jelentették a vesztét ezek az ormok. Ha ugyanis – meséli a férfi – egy feleséget rajtakaptak, hogy házasságán kívül keresett örömöket magának, akkor éjszaka titokban felvitték a kolostor fölött elterülő fennsíkra, ahol a férj maga vehetett elégtételt hitvese tettéért. Az aszszonyt kiállították a szikla peremére, fejére egy, a vénasszonyok által sütött kemény cipót helyeztek, amire a ház ura egy fadoronggal sújthatott le, így állítva vissza a család becsületét. A fiatalember szerint a legtöbben csak épphogy rákoppintottak párjuk fejére, de megesett, hogy egy-egy, a könyörtelen férj hatalmas csapásától megroppant asszony lezuhant a gyilkos mélységbe. A nem túl barátságos „népszokásnak” ma már senki sem hódol, Ostrog azonban így is rejtélyes hely maradt. Legalábbis Carla del Ponte, Hága főügyésze szerint, aki úgy véli, a hegyi kolostor nyújtott hosszú hónapokon át biztos menedéket a balkáni háborúk fő bűnöseinek, többek között Radovan Karadzsicsnak.
A boszniai Szerb Köztársaság volt elnöke a legnagyobb vétkesek listáján Belgrád egykori ura, Szlobodan Milosevics után a második helyen áll – az ő lelkét terheli sok egyéb mellett a szarajevói és srebrenicai vérengzés is. Nyomára azonban érthetetlen módon eddig nem leltek sem az ENSZ katonái, sem pedig az ország „új” hatóságai. Pedig a térség ismerői szerint korántsem kell arra gondolni, hogy a fő bűnösöket – a boszniai szerb erők valamikori vezetőjét, Ratko Mladicsot is beleértve – egy, az al-Kaidához hasonlítható szervezet védené titkos barlangjaiban. Olyannyira nem, hogy egyesek szerint az egykori vezetők éveken át gyakorlatilag szabadon jártak-keltek Boszniában és Montenegróban. Igaz, a dollármilliókra rúgó nyomravezetői díj reményében néhányan Oszama bin Ladent is látni vélték errefelé – a múltat, s a nemzetközi színtereken meganynyiszor meghurcolt szerbek lelkületét ismerve azonban aligha lehet kétséges, hogy a háború hősként kezelt vétkesei ma is menedékre lelhetnek a Balkán titokzatos hegyei között.
A volt boszniai szerb elnököt szemtanúk látták már a Bosznia és Montenegró – egyébként viszonylag szigorúan védett – határán elterülő erdőkben, a Dubrovnikhoz közeli Trebinjében, Ostrogban és egy másik kolostorban, Crkvinán is. Utóbbiban Karadzsics ráadásul állítólag még a Tomislav Nikolics radikális szerb ellenzékivel, sőt a belgrádi kormány tagjaival, köztük Vojiszlav Kostunica kormányfővel is találkozott. Az érintettek ezt persze éppúgy tagadják, mint azok az ortodox papok, akiket a főbűnös bújtatásával vádolnak.
Nem könnyebb átlátni Mladics helyzetét sem, aki szerb sajtóhírek szerint tavaly együtt töltötte Karadzsiccsal az ortodox karácsonyt Ostrogban. Az uniós békefenntartók (EUFOR) parancsnoka nemrég azt közölte, hogy Mladics az utóbbi hónapokban Szarajevótól hatvan kilométerre, a három emelet mélységben a föld alá nyúló Veliki Zep-i katonai bunkerban rejtőzködött, a boszniai szerb hadsereg óvó gondoskodása mellett. A nemzetközi erők aztán többször is átkutatták az erődítményt, de ha Mladics ott is tartózkodott valamikor, a kék sisakosokat biztosan nem várta meg.
Sokkal valószínűbb, hogy az egykori főparancsnok az utóbbi hónapokban Belgrádban nyert menedéket. A sejtést csak erősíti annak a két kiskatonának a rejtélyes halála, akik egy, a szerb fővároshoz tartozó katonai erődítményt őriztek. A gyilkosság után többen azt a tézist vélték beigazolódni, amely szerint ha valaki találkozik Mladiccsal, annak meg kell halnia. Az eset azonban nem csak emiatt tragikus. Nemrégiben ugyanis kiderült, a boszniai szerb hadsereg 1999 júliusa és 2001 decembere között 6500 euró értékben nyugdíjat folyósított Mladicsnak, úgyhogy miért lenne kizárt – teszik fel a kérdést sokan –, hogy a hadsereg Szerbiában is támogatja, bújtatja a véres kezű exparancsnokot.
origo.hu
Karácsony Gergely szerint, ha nem tetszik a Pride, vidd el a gyereked máshova
