Iskolafelújítás hitelből

Bár a Beruházás a 21. századi iskolába elnevezésű program kormányzatokon átívelő terv a lesújtó állapotú iskolák felújítására, jelenlegi formája az ellenzék szerint szinte semmit sem ér. Az intézmények ugyanis támogatás helyett csak hitelt igényelhetnek a munkálatokra, amelyhez önrész is szükséges.

Jelentős mértékben leromlott a magyar közoktatási intézmények műszaki állapota. Az iskolaépületek tíz százaléka a XIX. században épült, további 40 százalékuk 1945 előtt, jelentős részüket pedig még soha nem renoválták. A Beruházás a 21. századi iskolába programmal a szaktárca a Magyar Fejlesztési Bankkal, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériummal és a Miniszterelnöki Hivatallal közösen pályázatot írt ki az iskoláknak hosszú lejáratú, kedvezményes hitel igénybevételére. A kölcsön az intézmények műszaki felújítására, a fűtés- és világításrendszer korszerűsítésére, tornaterem, sportuszoda, tornaszoba és kapcsolódó vizesblokk kialakítására, illetve akadálymentesítésre igényelhető. A február 4-i adatok szerint eddig 148 oktatási intézmény felújítására nyújtottak be pályázatot az önkormányzatok, és összesen 5,54 milliárd kölcsönt vettek fel.
A Fidesz szerint a programra égető szükség lenne, csak nem ilyen formában. Sió László oktatási szakértő lapunknak azt mondta: az Orbán-kormány hitel helyett támogatást adott volna, a kölcsön esetén ugyanis eladósodhatnak az iskolák. Ráadásul a hitel felvételének alapfeltétele bizonyos összegű önrész biztosítása, ami a leginkább rászoruló kistérségi iskolákat zárja ki a programból. Az ellenzéki politikus szerint nem véletlen, hogy a mintegy nyolcezer oktatási intézményből alig százötvenen pályáztak.