A katalán önkormányzatot a spanyol alkotmány hozta létre, amely tizenhét autonóm régiót ismer el. A másik két történelmi régióval – Baszkfölddel és Galíciával – együtt Katalónia rendelkezik a legtöbb átruházott hatalommal. Az autonómia azt jelenti, hogy a tartománynak saját parlamentje, kormánya és elnöke van. Ezen szervek együtt alkotják a Generalitat de Catalunyát, amely az 1359-ben létrehozott katalán parlament állandó bizottságának történelmi nevét viseli. A kormány tizennégy minisztériuma egy széles körű önkormányzat benyomását kelti. Mint arra Pau Puig i Scotoni katalán történész egy korábbi elemzésében rámutatott, a regionális kormány hatalma egyszerre kizárólagos és osztott. A kizárólagos hatalom gyakorlása esetén – például a művelődés területén – a kormány törvényhozó és végrehajtó hatalommal is rendelkezik. Az önkormányzatiság leggyengébb pontja a pénzügyi autonómia hiánya. Az autonómia 1977-ben győzött, elsősorban a középosztály és a Katalónián kívüli gyökerekkel bíró alsóbb társadalmi réteg összefogásának köszönhetően. A spanyol demokraták is engedélyezték az önkormányzatiságot Katalóniának, egyrészt a Francóval szembeni ellenállásban játszott központi szerepe miatt, másrészt, mert felismerték, hogy a spanyol demokrácia nem lehet stabil a katalán és a baszk kérdés elfogadható megoldása nélkül. A nyelvi modell alapjait az 1979-es katalán autonómiastatútum fektette le, amely rögzíti, hogy a katalán a tartomány nyelve, és a spanyollal együtt hivatalos nyelv. A különböző határon túli magyar önrendelkezési elgondolásokhoz, törekvésekhez képest a spanyol régiókban, különösen Katalóniában, tényleges alkotmányos és politikai valóságot jelent az autonómia kibontakozása – mondta lapunknak Mádl Ferenc. A köztársasági elnök szerint ugyanakkor ez egy olyan történeti folyamat, amelyet a maga egyediségében kell látni, nem lehet teljes egészében lemásolni, máshol alkalmazni.
Ösztönzött befektetések. Mádl Ferenc tegnap délelőtt Madridban megnyitotta a magyar–spanyol gazdasági fórumot. „Lehetőséget látok arra, hogy spanyol cégek bekapcsolódhassanak a közlekedési, a távközlési és a kommunális infrastruktúra fellendülő fejlesztésébe. A spanyol tapasztalatok alapján sikeres pályázatokra számíthatnak olyan projektekben, mint az autópálya-építés, a 4-es metró építése, a vasút rehabilitációja, a repülőtér bővítése, logisztikai centrumok létesítése és különféle környezetvédelmi projektek” – hangsúlyozta a magyar államfő. (P. I.)
