Kína 2020-ra – legalábbis a 2000-es adatokhoz képest – megnégyszerezi hazai össztermékét, az egy főre jutó GDP pedig megháromszorozódik –, ha a kontinensnyi területű ország ambiciózus elképzelése valóra válik. A jóslatok szerint 15 év múlva Kína GDP-je eléri a négybillió amerikai dollárt, az egy főre jutó GDP pedig a 3000 dollárt; ehhez évi nyolcszázalékos gazdasági növekedés szükséges. Tavaly kilencszázalékos volt a bővülés mértéke, az idénre pedig 8-8,2 százalék az előrejelzés.
A statisztikák alapján Kína külkereskedelmi forgalma tavaly haladta meg első ízben az egybillió dollárt: a kivitel és a behozatal értéke 1,1 billió dolláros rekordot állított fel a 2003-as 850 milliárd dollár után. Az Amerikai Egyesült Államokkal 167 milliárd dollár, az Európai Unióval 190 milliárd dollár, az ázsiai országokkal 600 milliárd dollár értékű forgalom volt tavaly. A szóban forgó kereskedelmi rekorddal Kína a harmadik helyre került a világranglistán. A kimutatások további érdekessége, hogy tavaly az USA helyett Kína lett Japán legnagyobb kereskedelmi partnere. A szigetországba irányuló kínai export és import tavaly 22 200 milliárd jen volt.
A nagy ázsiai állam pénzügyi illetékesei egyébként már jelezték, hogy a jelenlegi kínai árfolyam-rendszerben egyelőre nem terveznek változtatást. Marad a lassú és fokozatos árfolyam-kiigazítások gyakorlata, ellentétben a fejlett nyugati országok várakozásaival. A kormányzati elképzelések szerint előbb a bankrendszert alakítják át Kínában, valamint kaput nyitnak a helyi tőkepiac előtt. Kína a tőkemozgások ellenőrzésére mechanizmusokat állít fel, hogy megteremtse a jüan konvertibilitásának feltételeit. E bejelentés hátterében az áll: a fejlett államok régóta nyomás alatt tartják Kínát annak érdekében, hogy liberalizálja a jüant, amely a dollárral szemben hosszú ideje tartja fix árfolyamát. Az észak-amerikai termelők szerint a jelenlegi helyzet igazságtalan kereskedelmi előnyhöz juttatja Kínát, mert az árfolyam alakításakor nem veszik figyelembe a dollár 2002 óta tapasztalható gyengülését.
Bár a belső gazdaság erősítése prioritást élvez Kínában, a kormány nemrég elrendelte harminc nagyberuházás leállítását, mivel azok megsértették a környezet védelmére vonatkozó szabályokat. A leállított fejlesztések között van a Jangce folyó gátjához csatlakozó erőművi fejlesztés és további 26 erőművi beruházás. A zömében szénerőműveket 12 tartományban bővítenék, hogy növeljék a kapacitást a gyorsan növekvő áramigények miatt. Becslések szerint az engedély nélküli kapacitásbővítések már elérik a 120 ezer megawattot. Ez a mennyiség a harmincszorosa az ország jelenlegi áramtermelő kapacitásának.
Fogyasztói társadalom? A látványos gazdasági fejlődés mellett manapság már Kínában jegyzik a világ egyik legnagyobb fogyasztói társadalmát: friss felmérések szerint az óriásállam megelőzte az USA-t a „napi” mezőgazdasági és ipari termékek fogyasztásában. Az Earth Policy Institute elemzései alapján a kínaiak többet használnak már fel gabonából, búzából, szénből és acélból, mint az amerikaiak. A nyersolaj terén még az USA vezet, tavaly gépkocsiból is csaknem tízszer több futott az Amerikai Egyesült Államokban. Kínában ugyanakkor jóval több televíziót, mobiltelefont és hűtőgépet vásároltak 2004-ben, mint az USA-ban.
