Az Egyesült Államok tegnap bírálta az Európai Unió döntését, hogy fél évre felfüggeszti a Kubával szembeni politikai szankciókat, amelyeket a karib-tengeri szigetországban az ellenzékieket sújtó 2003. évi megtorló akciók után vezetett be. Havanna és az EU külképviseletei között részben azért romlott meg a viszony, mert az európai országok nagykövetei felvették a kapcsolatot a kubai ellenzékiekkel, s a hivatalos politika képviselői helyett őket hívták meg fogadásaikra. A szigetország vezetése mindezt szuverenitásuk megsértésének tekintette, hiszen, mint fogalmaztak: a külföldre akkreditált diplomaták feladata az, hogy az adott ország vezetésével tartsák fenn a kapcsolatot, nem pedig az, hogy a háta mögött szervezkedjenek. A sajtóban csak „koktélháborúként” emlegetett viszály végére aztán az tett pontot, hogy a diplomaták ígéretet tettek arra, nem hívják meg többé az ellenzékieket. Az amerikai aggodalmakra most a korlátozások felfüggesztése adott okot, amely szöges ellentétben áll Washington az ellenzéket támogató politikájával.
Fidel Castro kubai elnök tegnap ugyanakkor kijelentette: hazája rendszerét az Egyesült Államok csak egy atomtámadással tudná megdönteni.
origo.hu
Mesterségem címere – felismeri, melyik foglalkozásról van szó?
