Ellentét feszül a folyamatosan növekvő államadósság kormányzati és ellenzéki megítélése között. Az államadósságról igen ritkán nyilatkozó Gyurcsány Ferenc szerint a társadalmi adósságok terén „halaszthatatlan törleszteni valói voltak” az MSZP–SZDSZ-kormánynak, amely emiatt még az adósság növelését is vállalta.
A miniszterelnök számításai azt mutatják, hogy a közszférában dolgozók nettó keresete két év alatt havi 40 ezer forinttal emelkedett. Az államadósság növekedését illetően Gyurcsány úgy gondolja, hogy az elmúlt két évben 300 milliárd forintot fordított a kormány autópályák építésére, miközben további, több mint 300 milliárd forintnyi többletforráshoz jutott az egészségügy, a gyógyszertámogatás többlete pedig meghaladta a százmilliárd forintot.
A kormányzati érvelésekkel szemben a Fidesz arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2002-es kormányváltás óta Magyarország államadóssága 3500 milliárd forinttal emelkedett, amely azt eredményezi, hogy hazánk immár csak drágábban kaphat külföldi hitelt. A legnagyobb ellenzéki párt szerint az úgynevezett GDP-arányosan növekvő magyar államadósság mellett a költségvetési hiány is igen magas, így hazánk országkockázata is megnőtt.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az államadóssággal kapcsolatban legutóbb úgy nyilatkozott: az adósság növekedésének mértékét a lehető leghamarabb csökkenteni kell, és világosan meg kell mondani az embereknek, hogy hova tették az ország vezetői azt a 3500 milliárd forintot, amit a kormányváltás óta fölvettek.
– Ha körülnézünk Magyarországon, nem látjuk ezt az irdatlan mennyiségű pénzt – fogalmazott Orbán Viktor, hangsúlyozva: a kiutat a forint erősítése, radikális adócsökkentés, és a közvagyon eltékozlásának megállítása jelenti a magyar gazdaság számára. A Fidesz elnöke szerint elszomorító képet kapunk, ha visszatekintünk az elmúlt két évre: kormányváltáskor az új uniós tagállamok közül sok összevetésben hazánk volt az első, míg a mai Magyarországra a lecsúszás és a bizonytalanság jellemző.
Maastrichti kritériumok. A maastrichti konvergenciakritériumok a következők. Árstabilitás: a fogyasztói árszint emelkedése a vizsgált évben 1,5 százaléknál jobban nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam átlagindexét. Kamatok konvergenciája: a hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben két százaléknál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam átlagát. Árfolyamok stabilitása: az EMS árfolyam-mechanizmusán belül a valutát az utóbbi két évben nem értékelik le. Stabil kormányzati pénzügyi pozíciók: A vizsgált évben a költségvetési deficit a GDP három százalékát, az államadósság pedig a GDP 60 százalékát nem haladhatja meg.
