Tavaly az állam 1,1 milliárdot költött a rá eső egyharmad kifizetésére, idén pedig nyolcmilliárdot szán erre a célra, csakhogy ebből hatmilliárd forintot a jövő évi költségvetés terhére köthetnek le a pályázók. A teljes költség maradék kétharmadát a szintén szegény önkormányzatoknak és a tulajdonosoknak kell állniuk.
Utóbbiak között sokan lehetnek olyanok, akik jövedelmi viszonyaik miatt egyszerűen nem képesek a több százezer forintos felújítási költség egyösszegű előteremtésére, ám ha a lakóközösség négyötöde úgy dönt, hogy közösen belevágnak a rekonstrukcióba, az új társasházi törvény rendelkezései szerint nekik is be kell szállniuk. Például úgy, hogy kölcsönt vesznek fel. Ettől a megoldástól érthetően sokan idegenkednek, még akkor is, ha a felújítás eredményeképp csökkenni fog lakásuk rezsiköltsége. Azt azonban senki nem garantálja, hogy az olcsóbbá vált fűtés legalább akkora megtakarítást eredményez, amely fedezi a felújítási kölcsön törlesztőrészleteit. Azt, hogy ez mennyire élő probléma, jól mutatja: nemrégiben Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott azzal a megoldási javaslattal állt elő, hogy a rászorulóktól az állam vásárolja vissza ingatlanjukat – ez a lehetőség azonban gyorsan lekerült a napirendről.
Jövedelmi viszonyaikat tekintve igazán rossz helyzetben azok vannak, akik a legkorábban épült lakótelepeken élnek. A statisztikai hivatal adatai szerint az ezekben a házakban lakók között rendkívül alacsony a foglalkoztatottak aránya; egyharmaduk nyugdíjas vagy egyéb járadékból élő idős ember. Noha ezekre az épületekre férne rá leginkább a rekonstrukció, éppen az ott lakóknak van erre a legkevesebb pénzük. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy nem csupán a fentiek jelentik a kormány panelprogramjának megkérdőjelezhető elemeit. A meghirdetett rekonstrukció ugyanis gyakorlatilag kimerül a korszerűtlen nyílászárók cseréjében és az utólagos külső hőszigetelésben, ám ettől az annak idején harmincéves élettartamra tervezett házgyári toronyépületek statikai állapota egy cseppet sem javul. Ingatlanpiaci várakozások szerint ugyanakkor az energetikailag felújított lakások iránt megélénkülhet a kereslet, így az új tulajdonos – köztük sok olyan fiatal, aki a Fészekrakó program szűkre szabott keretei miatt csak ilyen otthont tudott vásárolni magának – hamarosan szembesül majd azzal a problémával, hogy a még vissza sem fizetett vásárlási kölcsön mellé hamarosan újabbat kell felvennie, méghozzá a statikai rekonstrukcióra.
Alig nyolcmilliárd rekonstrukcióra. Az idén 7,9 milliárd forint állami támogatás adható panelfelújítási pályázatokra, ami 6,5 milliárddal haladja meg a 2004. évi összeget – tájékoztatta az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) az MTI-t. A közlemény szerint az idei támogatási keret a költségvetésben található 1,9 milliárd forintból és kormányzati döntés alapján a 2006. évi 6 milliárd forintos előirányzat idei felhasználhatóságából áll össze. Az OLÉH tájékoztatója kiemeli, hogy a panelprogramra szánt állami összeg pályázati rendszerben kiegészül ugyanennyi önkormányzati és ugyanennyi saját erővel. Ezekkel együtt 2005-ben összesen 23,7 milliárd forint fordítható erre a célra, amiből 28-30 ezer panellakás felújítása történhet meg. A közlemény emlékeztet arra, hogy az elmúlt négy évben, összesen 4,6 milliárd forint állami támogatással, 37 ezer lakás újulhatott meg.
