Rózsává vált kenyér

k ö n y v e s h á z

Lombozata középzöld, levele középnagy, fénytelen. Virágja telt, bársonyos, sötét vérpiros. A rózsa, amelyről ez a leírás készült, nem véletlenül emlékeztette a pesti srácokra nemesítőjét, mikor az új fajtát a forradalom kamasz hőseiről nevezte el. Egy másik vérpiros szépség – utalva a mártírokra – Arad nevét viseli. Márk Gergely szülőföldje, Erdélyország többi magyarlakta városáról sem feledkezett meg. A közel hatszáz saját nemesítésű rózsából egy sor fajtanév történelmi helyszíneket képvisel, így például Csíksomlyót vagy Gyulafehérvárt. Megjelennek a nemzet nagyjai is: rózsát kapott Blaha Lujza, József Attila, Márai Sándor, Mécs László pap költő vagy Klebelsberg Kunó, a két világégés között tevékenykedő vallás- és közoktatásügyi miniszter. A közelmúlt eseményeinek emlékét őrzik a Temesvár ’89 és a millecentenárium ’96 fajták.
Márk Gergely kertjében kincses hazánk szinte minden nevezetességét fellelhetjük tehát. Saját tulajdonú földjére mentette ki rózsáit az idős szakember, mert a Magyar rózsák kertje, amelyet Budatétényben egy élet munkájával hozott létre, a végpusztulás határán jár. „Ma már csak könnyes szemmel emlékezhetünk rá” – írja a mester nemrég megjelent új kötetében. A Mezőgazda Kiadó gondozásában a boltok polcaira került kiadvány teljes körű áttekintést nyújt a hungarikumnak nyugodt szívvel minősíthető fajtákról, amelyek száma örvendetes módon ma is gyarapodik. A fajtákat a leírások mellett színes képekkel is bemutató kötet olvasói megismerhetik a ház körüli rózsatermesztés fortélyait. Olyan kérdésekre ad szakszerű, egyúttal közérthető választ a Magyar rózsák könyve, mint hogy miképp válasszuk ki a megfelelő fajtát, hová ültessük el a virágot a kertben, hogyan gondozzuk a balkonon, edényben, milyen talajra, tápanyagra van szüksége a növénynek, milyen betegségek ellen kell védenünk, hogyan végezzük a metszést, ápolást.
Külön fejezetet szentel a szerző a rózsák történetének, amelyben a hazai kezdetekről is szó esik. Márk Gergely szívéhez különösen közel áll Árpád-házi Szent Erzsébet legendája. Amikor felelősségre akarták vonni a jótékonykodásért, kötényében rózsává változott a szegényeknek vitt kenyér. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a karitatív szolgálatot vállalókat ma a Szent Erzsébet rózsája elnevezésű díjjal jutalmazza, amelyhez a nemesítő Rómában aranyérmet nyert, a szent emlékéről elnevezett rózsájából is három tövet kapnak a kitüntetettek. A kiadó utószavában lelhetjük fel a nemesítő töretlen munkakedvről árulkodó ars poeticáját: „Hiszek olyan további új fajták előállításában, amelyek bizonyítják – ha Isten éltet és megsegít –, hogy mi, magyarok alkotóképességben versenytársai vagyunk a világnak.”
Színes felvételekkel illusztrált részletes és széles körű fajtabemutatót kaphatnak, a kertészkedéshez és a természet ismeretéhez elengedhetetlen alaptudáshoz juthatnak hozzá a Mezőgazda Kiadó kertészkönyvtár-sorozatának olvasói. Az utóbb megjelent kötetekből Magyarország leggyakoribb gombáit, valamint az erdőn-mezőn, árokparton fellelhető, odahaza is elültethető fűszer- és gyógynövényeket ismerhetjük meg. Az egyre divatosabb díszkertépítést segítheti a Díszfák című kiadvány, és ugyanattól a szerzőtől – Schmidt Gábortól – a Virágos díszcserjék című kötet. Mindkettő a honi éghajlathoz legjobban alkalmazkodó fajták leírását tartja fő feladatának.
(Márk Gergely: Magyar rózsák könyve. Schmidt Gábor: Díszfák; Virágos díszcserjék. Galambosi Bertalan: Fűszernövények és gyógynövények. Rimóczi Imre: Magyarország leggyakoribb gombái. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2004. Ármegjelölések nélkül)