Készen áll a Discovery űrsikló személyzete arra, hogy útnak induljon a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Ez lesz a NASA történetének legbiztonságosabb űrutazása – mondta tegnap a CNN-nek Eileen Collins, a május 15-én hét asztronautával startoló űrsikló parancsnoknője. A 48 éves űrrepülőgép-pilóta, aki korábban három sikló fedélzetén is repült, emlékeztetett arra, hogy több mint kétéves fejlesztő tevékenység után jött el az idő, hogy a Columbia űrrepülőgép 2003 februárjában bekövetkezett katasztrófája óta repülési tilalom alatt álló űrsiklóflotta ismét munkába állhasson. A Discovery útjának egyik célja az, hogy ellássa elegendő élelemmel, vízzel és minden szükséges tudományos felszereléssel az ISS kéttagú legénységét. Az elmúlt két évben ugyanis csak a kis kapacitású orosz Szojuz űrhajók látogattak el az űrállomásra, így az ott dolgozóknak erősen takarékoskodniuk kellett szinte mindennel. A másik feladat az, hogy teszteljék az űrsikló berendezéseit, a nagyobb biztonságot szolgáló technikai eszközöket.
Az űrhajósok földi körülmények között már hosszú ideje gyakorolják, mi a teendő, ha az űrsikló út- közben javításra szorul. Még hátravan néhány teszt, hogy beidegződjenek a Discovery belsejében is elvégezhető műveletekhez szükséges mozdulatok, a minap pedig két űrhajós szimulált űrsétán vett részt, s hat órán át gyakorolta, hogyan kell eljárni, ha külső javítás szükséges.
Ismert: a Columbia azért robbant fel, mert az üzemanyagtartályról leszakadt egy darabka hőszigetelő hab, s megsértette a bal szárny egyik hővédő csempéjét. Így a felforrósodott levegő elárasztotta az űrsikló belsejét. A NASA mérnökei ezért átalakíttatták a Discovery tartályát, s a szárnyaiba olyan hőérzékelőt építettek be, amely a hajszálrepedést is azonnal jelzi. Ezenkívül az űrsikló kamerái rálátást engednek majd a külső borításra is.
A NASA mérnökei a CNN-nek elmondták: bíznak az új technikákban. De ha a hét asztronautának olyan gonddal kell majd szembenéznie, amit nem tud megoldani, az ISS-en meg kell várniuk a segítségükre érkező második űrsiklót. Ez a feladat az Atlantiszra vár, amely a tervek szerint július 12-én tesztrepülésen vesz részt.

Magyar Pétert saját oldaláról cáfolták: nincs bizonyíték orosz hekkertámadásra a Tisza-lista ügyében