Árvízvédelmi készültség több folyón

Három méterrel is megemelkedett a vízszint néhány nap alatt a Körösökön, a Berettyón és a Zagyván. Ezen folyók veszélyeztetett szakaszain tegnap első- és másodfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el. A belvíz eddig százezer hektár földet öntött el.

Nincs közvetlen árvízveszély egyetlen hazai folyószakaszon sem, 226 kilométeren azonban első-, illetve másodfokú védelmi készültséget vezettek be a Körösök vidékén, a Berettyón és a Zagyván. Ezeknek a kisebb folyóknak a vízszintje két-három méterrel volt magasabb tegnap, mint az elmúlt hét közepén. A Duna és a Tisza szintjének váltakozása egyelőre nem számottevő. Ennek okát azzal magyarázta lapunknak Korompay András, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság vízkár-elhárítási főosztályának vezetője, hogy a két nagy folyó vízgyűjtő területe magasabban van, mint például a Körösöké. A készültség fokozata a vízszint magasságától függ, ennek emelkedése határozza meg az elvégzendő tennivalókat. Jelenleg – ahol elsőfokú a készültség, tehát százkilencven kilométeren – a gátőrök és a védelmi szolgálat munkatársai a védműveken lévő zsilipek kinyitásával és lezárásával teremtik meg a veszélyeztetett szakaszok biztonságát. A fennmaradó 36 kilométeren – ahol másodfokú készültség van érvényben – a gátak megerősítése van napirenden. Homokzsákok használatára sehol nem volt még szükség.
A Duna vízgyűjtő területén tizennyolc köbkilométer a hóban rejlő vízkészlet mennyisége, ez ötven százalékkal több a sokévi átlagnál. Az idei tavasz veszedelme a Tisza vízgyűjtőiben lévő hó kilenc köbkilométernyi víztartalma. Ez négyszer több a szokásosnál. A főosztályvezető szerint ebből nem következik az, hogy – ha lesz – a Tiszán levonuló árhullám is extra méretűvé válik majd. Szerencsére az olvadást felgyorsító váratlan meleg idő beköszönte nem párosult csapadékkal, ezért van remény a víz fokozatos levonulására.
Az országban tegnap százezer hektáron állt a belvíz, főleg az Alföld sík vidéki részén, a Tiszántúlon, a Duna-Tisza közének déli területein, de már a Dunántúlon, Pécs és Szombathely körzetében is működnek a szivattyúk. Terjed a belvíz Pest és több más megye után Békésben és Borsodban is. Az elöntött földek ötvenkét százaléka vetés és szántó. Az összesen 161 szivattyútelep másodpercenként száznyolcvan köbméter vizet emel át a védett részekről vissza a folyókba.
Sehol nem fenyegeti a víz a települések lakóit és a házakat – közölte lapunkkal Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter tegnap Tiszabercelen járt, ahol megtekintette a belvíz elleni védekezés munkálatait.

Kevés a saját forrás. Már két hete működnek a szivattyúk Csanyteleken – nyilatkozta lapunknak Forgó Henrik polgármester. Elmondta: jelentős belvízre számítanak, ha a másfél méteres termőtalaj az olvadás miatt telítődik. A 43 millió forintos forráshiánnyal küzdő Csongrád megyei településen folyamatosan tisztítják a csatornákat, és további szivattyúkat helyeznek üzembe, ha szükséges. A haváriakeretből befolyt kétszázezer forint előreláthatólag kevés lesz a védekezésre. A polgármester elsősorban a helyiek összefogásában bízik, nem a kormány segítségében.
Szentesen csak kisebb munkát ad az ott élőknek a belvíz – tudtuk meg Korom Pál vízmérnöktől. Összesen két ponton működnek a szivattyúk, de két-három napon belül megbirkóznak a gondokkal.
Gyömrőn négy napig 16 munkagép és 160 ember dolgozott a víz megállításán. A védekezés 30 millió forintba került, a károk megközelítik a 300 milliót is. Az önkormányzatnak nincs pénze a helyreállításra, a vis major keretből és a katasztrófaalapból próbálnak meg pénzhez jutni.