Az MSZP analizálta a Fideszt

Egymás között, mégis a parlament nyilvánossága előtt elemezték kormánypárti politikusok a Fidesz politikájában rejlő veszélyeket, s a végén arra a következtetésre jutottak, hogy az ellenzéki párt, illetve annak vezetői már-már a hazai demokráciát és a köztársaságot veszélyeztetik „radikalizálódó” nyilatkozataikkal.

Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint „a Fideszhez közeli rohamcsapatok” zavarták meg Gyurcsány Ferenc szónoklatait március 15-én, illetve a debreceni egyetemen, Schmitt Pál pedig „miép-es egyenruhában” sértegette a kormányfőt, méltatlanná válva a Magyar Olimpiai Bizottság vezetésére. A politikus szerint a Fidesz teljes mértékben azonosult a MIÉP politikájával. – A rendzavarók mögött a harag napján edzett Fidesz áll, a hatalom iránti reszketeg indokból – magyarázta Gál J. Zoltán. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára – hasonlóan a kormányfőhöz – a jobboldal radikalizálódására lett figyelmes, és szélsőséges szavakat is hall, amelyek szerinte a köztársaság, valamint a demokratikus alapintézmények számára már a legnagyobb kihívást jelentik.
Kuncze Gábor megemlékezett a 15 évvel ezelőtti szabad választásokról, kiemelve az előző ciklus működését, amelyet szerinte a parlamenti demokrácia lebontására tett kísérletek jellemeztek. Az SZDSZ elnöke kifogásolta, hogy a politikai ellenfelek még a nemzeti ünnepekkor sem tudnak közösen emlékezni. A képviselő a „legális” önkormányzati rendszert és a Fidesz faluparlamentre vonatkozó kezdeményezését is szembeállította. Kuncze azt kérte az Országgyűléstől, hogy mondja ki: aki képviselő létére nem fújja meg az alkoholszondát, azt tekintsék ittasnak.
– Inkább fütyüljenek ki egy politikust ötvenszer, mint hogy egyszer kiröhögjék – vélekedett Pokorni Zoltán napirend előtt. Szerinte Gyurcsány Ferenc ez utóbbit volt kénytelen átélni, amikor debreceni diákoknak tartott előadást. A Fidesz alelnöke egyébként a felsőoktatási fejlesztési programról beszélt, amelynek árát húsz év alatt – szerinte – háromszor fogják megfizetni az adófizetők. A képviselő rákérdezett arra is, hogy az állítólagos magánbefektetők közül akad-e olyan, amelyik MFB-s hitelből fog fejleszteni. Magyar Bálint válaszában erre nem tért ki, az oktatási miniszter közölte, hogy a befektetők üzemeltetni is fogják az intézményeket, és a törlesztési díjba ezt is be kell számolni.
Dávid Ibolya (MDF) az autópálya-építésekről beszélt Keller László és Bokros Lajos tapasztalatai alapján, miszerint 30 százalékos túlszámlázások történnek a pártok finanszírozása miatt. Dióssy Gábor, a szaktárca politikai államtitkára szerint politikustársának a hatóságokhoz kellene fordulnia, ha vannak bizonyítékai, mindenesetre a korábbiakhoz képest eredménynek értékelte, hogy jelenleg is épülnek sztrádák az országban.
Nem támogatta a Ház az évente esedékes uniós és nemzeti területi alapú támogatások kifizetéséről szóló országgyűlési határozati javaslat sürgős tárgyalásba vételét. Turi-Kovács Béla (Fidesz), a javaslat előterjesztője úgy látja, a kormány már most megszegte a gazdákkal kötött megállapodását, hiszen húszezren még mindig nem jutottak hozzá a támogatáshoz. Németh Imre agrárminiszter állította: Turi-Kovács téves adatokat hozott fel, a kormány „eddig a megállapodás minden betűjét betartotta”.