Nem áll jól a horvátok uniós csatlakozási tárgyalásának ügye. Legalábbis erre lehetett következtetni abból, amit Amadeu Altafaj Tardio, az Európai Bizottság szóvivője tegnap délben mondott Brüsszelben újságíróknak arról, hogy „ha Zágráb nem működik együtt teljes mértékben a Nemzetközi Bírósággal, a csatlakozási tárgyalások nem kezdődhetnek meg”. Stipe Mesic horvát elnök egyébként az egyik uniós ügyekre szakosodott lapban ennek éppen az ellenkezőjét állítja, valamint azt, hogy a hágai bíróság „626 kéréséből 626-nak tettek eleget”. Mégis, a hágai bíróság főügyésznője, Carle Del Ponte ismét azt állította, hogy a horvát együttműködés nem kielégítő. Mindezen túl a főügyésznő szerint horvátországi vizsgálóit még titkosszolgálati eszközökkel is megfigyelik. A hágai bíróság és az EU is azt követeli a zágrábi kormánytól, hogy fogják el és adják át Hágának a körözött Ante Gotovina tábornokot, aki viszont – állítják a horvátok – nincs Horvátországban, és mint a horvát elnök mondta, ilyen alapon azt is követelhetnék, hogy Oszama bin Ladent fogják el.
A tárgyalások megkezdéséről, vagy halasztásáról az EU-országok külügyminiszterei döntenek majd március 16-i brüsszeli ülésükön, de ez a kérdés már holnap napirendre kerül a tagállamok nagyköveti szintű tanácskozásán. Az európai konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) elnöke, Wilfried Martens azt tervezi, hogy az EPP-hez tartozó külügyminiszterek még a jövő szerdai külügyminiszteri tanácsülés előtt külön megbeszélést folytatnak álláspontjaik összehangolására.
origo.hu
Játszóterek mellett vonul el az illegális Pride
