Egy idő utáni történet

Na ja, jó dolog az a Maráll, ki vitatkozna rajta? Jónak jó, csak semmire se jó. Mert van még ezer dolog a világban azon a Marállon kívül. Attól függ, honnét nézzük.
Ha a pógárok nem lopdosnák azt, ami az enyém, az természetesen maráll. Csak nyugodtabb volna a lelkem – morfondírozik Benedikt, Tatyjana Tolsztaja Kssz! című regényének főszereplője, miközben a régi világból való anyja és Nyikita Ivanics tanítását hallgatja arról, mennyivel kellemesebb volna az élet lopás nélkül, aztán arra jut, fenti esetben igen, ám ha ő sem vehetne el semmit mástól, nos, akkor nem annyira. Lev Tolsztoj dédunokahúgának regényét 2000. évi megjelenése után lelkesen fogadta mind az orosz, mind a nemzetközi kritika.
Fjodor-Kuzmicsszk a város neve, amely az egykori Moszkva helyén áll kétszáz évvel a Robbanás után. Nevét teljhatalmú vezetőjéről, Fjodor Kuzmicsról kapta, aki a Legnagyobb Mirza, Főtitkár és Akadémikus és Hős és Tengernagy és Ács, áldassék a neve. A legfőbb vezető idejét azzal tölti, hogy mindenféle dolgot feltalál szeretett népe életének jobbítására – a kereket, a jármot stb. –, valamint nyírfakéregre írja a Robbanás előtti, elfeledett mesterek verseit, elbeszéléseit, filozófiai műveit (például „puskin” költeményeit, „sopenhajer” értekezéseit). Az áldott nép egyszerű tagjai eközben „gunyhókban” laknak, egéren élnek. Az egerek húsa az eledel, bőrükből készül a ruha, az egerek szolgálnak fizetőeszközül, cserealapként. A közösség nélkülözésekkel terhelt mindennapjai egyszerű, nevettető, kegyetlen szabályok szerint zajlanak, amit Benedikt – akit a régenti világból itt maradt anyja az „enteligencijá” és a „tradicijó” fontosságát hangsúlyozva írnoknak ad – karrierjének történetéből ismerünk meg. A jólelkű írnok a zsarnokság kiszolgálójává válik. Természetesen államcsíny következik, meggyilkolják a legfőbb urat, új főnök jön, átnevezik a várost, és elkezdődnek a kivégzések.
Nem véletlen Tolsztaja regényének sikere, s az sem, hogy a szerzőt a legjobb kortárs orosz írók között emlegetik, könyvében ötvöződik a hagyomány és a modernség, egyszerre történetközpontú és üdítően friss nyelvezetű. A Kssz! egy ironikus, szomorkás, éles parabola. Mondhatnánk, hogy Oroszországról, ahol átkos uralkodókat pusztító diktátorok követtek, ám több ennél. Tulajdonképpen minden olyan helyről, ahol a történelem gonosz tréfaként teljhatalmat adott önző emberek kezébe. Kicsit hát rólunk is szól. Van azonban Tolsztaja könyvének itt és ma egy sokkal nyugtalanítóbb olvasata is: kultúra nélkül végletesen kiszolgáltatott minden közösség.
(Tatyjana Tolsztaja: Kssz! Fordította: M. Nagy Miklós. Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2004, 307 oldal. Ára: 3480 Ft.)