Európa vonzereje

– Írta: Javier Solana –

A politika feladata az, hogy megváltoztassa dolgainkat. A Közel-Kelet térségében jelenleg számos pozitív változást tapasztalunk: Izraelben és Palesztinában, Libanonban, Irakban, Egyiptomban, valamint az öböl több országában. Még nem beszélhetünk egyértelmű folyamatról vagy visszafordíthatatlan áttörésről, ám nyilvánvalóan új hangulatot tapasztalhatunk. A Közel-Kelet országainak barátai és a demokrácia nagy közössége, az Európai Unió egyaránt üdvözli a demokratikus reformokat.
Persze azt is tudjuk, hogy a demokratikus változás a Közel-Keleten és mindenütt hosszú folyamat, amelynek számos oka lehet. Fontossági sorrendben: belpolitikai, regionális és nemzetközi okokra egyaránt visszavezethető. Hogy sikeres lehessen, a demokratikus folyamatoknak a helyi viszonyokból, azok mentén kell kibontakoznia. Mindegyik társadalomnak saját útját kell megtalálnia, és a neki megfelelő sebességgel kell haladnia. Ennek ellenére kívülállók is részt vehetnek, sőt részt is kell venniük a folyamatban. Segíthetnek politikai változáshoz vezető párbeszédet alkotni. Mikor a változás már folyamatban van, támogathatják és honorálhatják a reformszellemű politikai erőket.
Erre a támogató szerepre az európaiak kiválóan alkalmasak. Végül is a demokrácia és az emberi jogok értékei a közös DNS-ünkben van. Ezek ugyanis az EU alappillérei a kezdetektől fogva. Az európai stabilitásnak és a változásoknak fontos eleme volt a vágy, hogy ebbe a demokratikus csoportba tartozhatnak. Az EU-tagság komoly szerepet játszott a demokrácia megszilárdításában először Dél-, később Közép-Európában. A forradalmak általában nem teljesen erőszakmentesek, és csak kevés eredményezi stabil demokrácia létrejöttét. Az, hogy mégis ez történt Közép-Európában, többek között a kontinens demokratikus hagyományainak is köszönhető.
Folytassuk ezt a szokást, Európa erejét használjuk ki, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet, stabilizáljunk és átalakítsunk! Az EU-bővítés egy folyamatosan terjeszkedő régiót hoz létre, ahol szabadság van, demokrácia és stabilitás. Bulgária és Románia következnek, őket Törökország fogja követni a sorban, s jöhetnek a Balkán államai. Ahogy az EU mutatja be és őrzi a demokráciát, önkéntes, költségkímélő és rendkívül sikeres. Még az EU-csatlakozás reménye nélkül is erős Európa vonzereje. Grúziában 2003-ban, Ukrajnában pedig tavaly történt áttörés, mikor helyi aktivisták európai életet akartak – s azért is, mert az EU-tól és annak tagállamaitól komoly támogatást kaptak. Ezek a grúziai és ukrajnai tapasztalatok másokat is arra bátoríthatnak, hogy kövessék a példákat akár Európában, akár a kontinensen túl. A szomszédságpolitika alapelve az, hogy a reformokat gyorsabban bevezető országokat az unióval való szorosabb kapcsolattal jutalmazzuk. Majdnem tíz éve próbálunk – a barcelonai folyamat részeként – nyitott társadalmakat és nyílt piacot kiépíteni az euromediterrán térségben. A partneri légkörnek köszönhetően sikerült is biztonságot és fejlődést elérnünk. Ezek pedig elengedhetetlenek voltak: demokratikus változás ugyanis leginkább akkor következhet be és lehet sikeres, ha az emberek gyarapodnak, és biztonságban érzik magukat. A demokrácia felé tett lépések különösen akkor nehezek, ha a fennálló politikai rendszer rugalmatlan, valamint komoly feszültség érezhető a térségben. Ahhoz, hogy a vezetők feladják irányítási jogosítványaik bizonyos részét, szükséges a megbízhatóság légkörének megteremtése és az optimizmus. A barcelonai folyamat megrekedt, amikor az izraeli–palesztin békefolyamat megszakadt. Új lehetőségeket kell találnunk a béketeremtésre Izrael-Palesztinában, hogy előremozdíthassuk a teljes Közel-Keletre érvényes, biztonságot, demokráciát és fejlődést célzó kezdeményezésünket.
Az EU tudja, hogy a változások nem fognak egy éjszaka alatt megtörténni. Ezért hosszú távú tervekben gondolkozik. Az EU több mint egymilliárd eurót költ segély formájában a térségben, kétmilliárdot pedig kölcsönként ad ki. Azokra a témákra koncentrálunk, amelyek sikeres demokratikus átmenet feltételei: szabad sajtó, független bíróság, élő civil társadalom, hatékony közszolgáltatások és dinamikus magánszektor. Politikai reformot bevezetni természetesen többet jelent, mint pénzt költeni és vitatkozni. A Közel-Kelet országaival folytatott megbeszéléseink alapján jogos az aggodalmunk az emberi jogok ottani helyzetét tekintve, valamint a politikai reformok irányát és gyorsaságát nézve. Sokszor egy száműzött csendes szava pozitívabb hatással lehet, mint egy tökéletesen előadott beszéd.
Az EU és az Egyesült Államok növelni akarja a demokráciák számát a Földön. Mindketten tisztában vagyunk vele, hogy ezt végrehajtani nagyon kemény munkával jár, és előre nem látható hatásai lehetnek. Igaz, hogy ezt egymástól különböző megközelítésben és eszközökkel képzeljük el. Ám az emberi jogok, a jó kormányzás és a törvények uralma szorosan összetartoznak a demokráciával és a szabadsággal. Amíg stratégiáink támogatják egymást – ez így történik –, ez a pluralizmus a demokrácia terjesztésében erő forrása. A Közel-Kelet forrong. Hangok crescendója követel több pluralizmust, elszámoltathatóságot és igen, demokráciát. Európának békés forradalma történelmével, hatalmas piacával és folyamatos segélyeivel különleges szerepet kell játszania. Eljött az idő, hogy déli szomszédságunk válaszoljon Európa demokratikus hívására.

A szerző az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője