Harmadik állomásaként Budapestre érkezett a Konrad Adenauer Alapítvány rangos konferenciasorozata. A Mádl Ferenc köztársasági elnök által megnyitott többnapos, Változó Európa – Irodalom, értékek és európai identitás című nemzetközi tapasztalatcsere témája az unió bővítésével újraegyesülő kontinens nemzeti és európai identitása, a holokauszt és a kommunizmus áldozatainak emlékezete, valamint a keresztény gyökerű európai kultúra és képzés értékorientációja volt. Az idei, budapesti konferenciát harmadszor rendezték meg a sikeres prágai és gdanski tanácskozás után.
A Konrad Adenauer Alapítvány, az ELTE germanisztikai intézete és az Andrássy Gyula Egyetem által közösen szervezett, német nyelvű konferencia csütörtöki megnyitóján Juliusz Janusz apostoli nuncius azt mondta, az európai identitásról csak úgy lehet érdemben beszélni, ha az ember szót ejt Európa keresztény gyökereiről. Kiemelte: egyetért Klaus Weigelttel, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti vezetőjével, aki a konferencia programfüzetének előszavában arról ír, hogy az államalapítással Szent István a kereszténységet összekapcsolta az európai identitással, amely most új formát öltött Magyarország európai uniós csatlakozásával. A magyarok így abban reménykedhetnek, hogy az új forma megerősíti az értékek eredeti keresztény – és ezáltal kötelezően érvényes – voltát.
Mádl Ferenc köztársasági elnök, a konferencia fővédnöke német nyelvű előadásában kijelentette: Európában hajlamosak azt gondolni, hogy a kelet-közép-európai országokban csak 1989-ben jött létre a demokrácia, „mi azonban úgy gondoljuk, demokráciánk ezeréves, amitől azonban átmenetileg el kellett térnünk”. Hangsúlyozta: Európa újraegyesítése elképzelhetetlen lett volna a német egység újrateremtése nélkül, ami pedig a régiónk szerepe nélkül lett volna elképzelhetetlen. A mai globalizált világban az országok igyekeznek megőrizni nemzeti identitásukat, ami az ősi kultúra megőrzésében nyilvánul meg. Európai uniós tagságunk célja, hogy az egymástól el nem választható gazdasági és szellemi szabadságunkat egyszerre őrizzük meg – mondta a köztársasági elnök.
Megnyitóbeszédében Bernhard Vogel, a Konrad Adenauer Alapítvány elnöke hangsúlyozta: Európa jövője a kulturális párbeszédtől függ, és a budapesti konferencia feladata elősegíteni ezt a párbeszédet, hogy hozzájáruljon az integráció elmélyítéséhez. A legfontosabb feladat Európa valódi integrációja, szellemi és morális egyesítése – mondta. Magyarország a történelem folyamán kétszer is példát mutatott: az 1849-es szabadságharccal, amelynek zászlóvivői: Petőfi Sándor és Kossuth Lajos az Európa szívében egyesülő nemzetek szövetségében látták az ország jövőjét, és 1956-ban, amikor csak tankokkal sikerült letörni a tömegek szabadságvágyát. Az alapítvány elnöke hozzátette: Mindszenty József prímás a kommunizmus elleni harc jelképe lett az egész szabad és keresztény Európa számára. A keresztény hit Európa alapját képezi, a magyar államalapítás és Magyarország európai identitása a kereszténységben gyökerezik.
A szocialista országokban nem csak meggyőződéses kommunisták éltek, sőt a hidegháború alatt az emberek – minden elnyomás ellenére – igyekeztek védelmezni az európai értékeket és hagyományokat – jelentette ki az elnök. A kettészakadt Európa évtizedei alatt megmaradt az összetartozás igénye, és elősegítette a kontinens újraegyesítését, amiben Magyarország döntő szerepet játszott. A magyarok elsőként kérdőjelezték meg a vasfüggöny szükségességét, és a soproni Páneurópai piknik, majd az azt követő határnyitás az európai humanitás példája volt. Vogel kiemelte a hazájában jól ismert Konrád György, Kertész Imre és Esterházy Péter szerepét a német– magyar irodalmi párbeszédben és a történelmi emlékezet megerősítésében. Bernhard Vogel szerint Magyarország minden tekintetben megfelelt az uniós kritériumoknak, és 2004. május elsején „européerré vált”, ezzel – a többi új tagállammal együtt – joga van ahhoz, hogy ne csak „újonc” legyen, hanem feltétlenül szükséges alkotórészévé váljon ennek az uniónak. Úgy véli, Magyarország jutalom Európa számára. Az ország felelősségteljesen végzi feladatát. Már az Antall-kormány alatt életbe lépett egy példaértékű törvény a kisebbségek védelméről, az Orbán-kormány pedig vezető szerepet játszott a nyugat-balkáni béke elősegítésében. Hogy Szerbia esélyessé válhatott a demokráciára, javarészt Magyarországnak köszönhető. Délkelet-Európa stabilizációja korántsem ért véget, Magyarország hídszerepe továbbra is elengedhetetlenül szükséges.
A háromnapos konferencián megszólaltak német, magyar, román, szlovák, lengyel és cseh egyetemi tanárok, felolvasott Kalász Márton, Uwe Kolbe, Konrád György és Dalos György. Nagy várakozás előzte meg Schmidt Mária péntek délelőtti előadását. A szervezők közül többen elmondták: azért kíváncsiak a Terror Háza Múzeum igazgatójának véleményére, mert a holokauszt és a kommunizmus rémtetteit együtt tárgyaló, egymással összevető előadás mindmáig heves vitákat robbantana ki Németországban. Schmidt Mária a buchenwaldi példából indult ki: mint azt már lapunk hasábjain is megírta, a buchenwaldi lágermúzeum tervezőinek fantáziáját nem mozgatta meg, hogy a holokauszt túlélőinek kiengedése után az oroszok 1945-ben speciális tábort létesítettek ugyanott. A múzeum vezetése úgy döntött, hogy a szovjet tábor rabjaival foglalkozó tárlat a főtáborból nem látható részre, egy újonnan felhúzott, jellegtelen épületbe kerüljön. Bár a rabok ugyanazokban a barakkokban szenvedtek, az őrök ugyanabból a huszonhárom őrtoronyból felügyelték őket, az áldozatok emlékét mégis egymástól mereven elkülönítve őrzik. A 2. számú speciális tábor tragédiáját és az ott elpusztítottak emlékét úgy őrizték az NDK-ban, mintha az amerikai felszabadítók megérkezésével lezárult volna a pusztítás története. A tényt, hogy a terror az oroszok fennhatósága alatt is folytatódott, elhallgatták. A német értelmiségi elit jelentős része évtizedek óta rituálisan idézi újra csak és kizárólag a nemzetiszocialista szégyen-múltat, ezzel mérgezve saját magát és Európát. Miközben Auschwitzot és Hitlert abszolutizálja, relativizálja az azt megelőző, az azzal egyidejű és az azóta elkövetett bűnt. Schmidt figyelmeztetett: a német szellemi élet még mindig nem adott választ arra a kérdésre, hogy a két láger egymással összehasonlítható-e, miközben az ország egyik fele mindkettőt megszenvedte. A konferencia résztvevői által meglátogatott Terror Házáról Schmidt Mária elmondta: a budapesti terrormúzeum a magyar társadalom számára a huszadik század mindkét rémuralmát szimbolizálja, és már a megnyitása előtt heves érzelmeket váltott ki, példátlan médiahadjárat indult meg a múzeum ellen. Balliberális véleményformálók a nyilaskeresztes és a kommunista rémtettek összehasonlításában a helytálló történetírás elleni nyílt támadást vélték felfedezni.
A buchenwaldi múzeum a Terror Házával szemben a barakkokon kívülre száműzte az ugyanazon a helyszínen végrehajtott kommunista terror emlékét. Vajon a buchenwaldi koncentrációs tábor kettős emlékhelye lenne a pontos lenyomata a huszonegyedik századba lépő Németország önmeghatározásának? – tette fel a kérdést Schmidt Mária. Ez a kettős mércével mérő, hideg, érzelemmentes megközelítés számít politikailag korrektnek? Egy olyan országban, ahol két rémuralmat is át kellett élniük az embereknek, a kétféle diktatúra által okozott szenvedések táján kellene keresni a közös nevezőt – mondta.
Günther Rüther, az alapítvány kulturális részlegének vezetője úgy látja, az egyik diktatúra kvázi feldolgozottnak tekinthető, a másik viszont korántsem. Németország sokat tanulhatna más országoktól, hogyan dolgozza fel a két összefüggő témát.
Gázaváros
Izraeli hadsereg: Gázaváros kiürítése elkerülhetetlen
