Utolsó beszélgetésünk alkalmával éppen a Big Brother-házba készült. Mi történt azóta?
Utolért egy új és nagyon sajátos létmód, amelyre nem voltam felkészülve és nem gondoltam, hogy ilyen tartóssá válik az életemben. A Big Brother-házban töltött idõ a kommunikáció és a létezés tágabb módozatát nyitotta meg számomra. Közelebb kerültem az emberekhez, és olyan „szeretet-köztársaság” jött létre körülöttem illetve bennem, amelynek talán tizenötmillió magyar az állampolgára.
Minek köszönhetõ a változás?
Rádöbbentem arra, hogy nem szabad az emberekre, mint potenciális „megtérítendõkre” tekinteni. Mert mit kezdjek azzal az embertársammal, akit juszt sem érint meg az ökológiai igazság? Ráébredtem, hogy a megváltható világon kívüli világgal is kell foglalkozni. Hát ezért próbálom az ökológiai „hitetleneket” és azokat a szituációkat, amelyek nem a térítésrõl szólnak, integrálni „szeretet-köztársaságomba”. Alapvetõ változás az elmúlt idõszakhoz képest: most anélkül próbálom megmenteni a világot – ebbõl kigyógyulni nem lehet –, hogy haragudnék rá. Indulatból ugyanis nem hiszem, hogy lehet jót cselekedni. Isten útjai kifürkészhetetlenek. Meglehet, engem éppen ezek a könnyed és fura helyzetek segítenek hozzá, hogy a tevékeny jézusi emberszeretet útját járjam.
A Big Brother-beli szereplése óta lépten-nyomon feltûnik a televízióban. Például, Justin Timberlake-ként a TV2 szilveszteri mûsorában, vagy salgótarjáni barátja, Gyõzike kamerákkal felszerelt villájában.
Gáspár Gyõzõvel nem a média kedvéért vagyunk jóban, a Big Brother-házban igazi barátság született közöttünk.
Mirõl beszélget egymással Sebeõk János és Gáspár Gyõzõ?
Legutóbb a párolgó fekete lyukak elméletérõl tartottam neki kiselõadást. Igaz, nem érdekelte túlságosan…
A napokban láthattuk a Névshowr mûsorában, ahova közeledõ születésnapja alkalmából hívták meg. Negyvenhét éves lesz, ilyen korban szokás számvetést készíteni…
Nem mondhatom, hogy igazán elégedett lennék az eddigiekkel, már csak azért sem, hisz az a bizonyos enciklopédia, amelyet 2000-re terveztem, még nem készült el. Balsejtelmeim, avagy jobb sejtelmeim szerint a hétmérföldes lépések még hátra vannak. Változatlanul a jövõben, nem a múltban élek. Nagy fájdalom, hogy nem Mozart, Schubert, Petõfi és Baudelaire kasztjába tartozom. Ezek a zsenik rövid pályájuk során is általunk teljesnek érzett életmûvet alkottak.
Március végén más médiaszereplõkével együtt Sebeõk János „feje” is feltûnik a Viasat 3 Sztárvár címû komédiájában. Elégedett az ön vonásait viselõ, pepitasapkás, csodálkozó szemû, figurával?
Én is egy bulvárlapból értesültem, hogy „közvetett” szereplõ leszek Gát György szórakoztató sorozatában. A rólam készült bábfejet is egy újság címlapján láttam elõször. Mellbevágó volt és érdekes. A nagy fül, a torz arc a Shreken nevelkedett generáció értékrendjébe belefér, hisz a groteszk figurák korát éljük.
Mostanában nem sok színvonalas komédiát látni a képernyõn. Nem fél, hogy a többek között az ön figurájával és nevével jelzett Sztárvár sem lesz a nézõk kedvence?
Mivel azon túl, hogy arcomat, mondhatnók az egész „Sebeõk-logót” Gát György rendezõ kölcsönvette, a mûsorhoz semmi közöm sincs, így esetleges kudarcát se fogom személyes bukásként értékelni. Érdekfeszítõbb kérdés, hogy mi lesz, ha „bejön”? Akkor bizony elképzelhetõ, hogy bizonyos mondatok, amelyeket voltaképpen nem is én mondtam, a jövõben visszahullanak rám, de hát a „mediális térben” a dolgok megváltoznak: a mûsorokat vágják, ezáltal a hangsúlyok máshova kerülhetnek, a bulvársajtóban is felbukkannak olyan hírek, amelyek csak félig igazak. Summa summárum, mostantól fogva hónapokon keresztül, akár akarom, akár nem, benne leszek a tévében.
De azért akarja. Nem?
Nem vagyok álszent. Nem szeretem, amikor bizonyos emberek mindent megtesznek azért, hogy a televíziók és a bulvárlapok rovatainak szereplõi legyenek, de amikor ez következményekkel jár, látványosan szenvednek. Én ennél keményebb játékos vagyok.
Ezek szerint az sem zavarta, amikor Ciccolina „szakmai tanácsokkal” látta el a Szulák-showban.
Meredek kérdéseket tett föl, amelyek nem szerepeltek a forgatókönyvben. Ha elõre tudom, lehet, hogy el se megyek, de végsõ soron nem baj, hogy így történt. Én ezeket a szituációkat próbatételnek, megmérettetésnek tekintem. Jó, ha az ember ilyen helyzetekben sem lesz sértett vagy erõszakos.
Úgy tudom, rap-albumon dolgozik.
Mivel se hangom, se ritmusérzékem, szédületes popkarrier elõtt állok. De félre a tréfával, az én hitvallásom: minél több csatornán megszólalni. Multifunkcionális ember vagyok. A mobiltelefon szerepkörei sem oltják ki egymást, Sebeõk János különbözõ „jelenései” sem gyöngítik egymást. Könyv, publicisztika, természetvédelem, televízió – egy adott személy különbözõ síkjai. Egyébként mobilom változatlanul nincs, de azért mindenki hívjon csak bátran.
origo.hu
Újabb sokkoló részletek az utcai lövöldözésről: fejre célzott a fegyveres
