Kész párbeszédet kezdeni az ellenzékkel Aszkar Akajev kirgiz államfő, miután két dél-kirgizisztáni városban tüntetők a lemondását követelték. A helyzet komolyságát jelzi, hogy az elnök elrendelte, vizsgálják ki a parlamenti választásokon állítólag elkövetett csalásokat, amelyek tiltakozó megmozdulásokat váltottak ki a közép-ázsiai ország több városában.
Az elnök távozását követelő mintegy háromezer tüntető eközben ismét elfoglalt tegnap egy önkormányzati épületet a dél-kirgizisztáni Osban, miután előzőleg a rendőrség már eltávolította őket az épületből. Az ellenzék nyolc másik kirgizisztáni városban is tiltakozó megmozdulást szervezett. Os térségében nem lehetett rendőrt látni, miközben még mindig füstölt a rendőrség korábban felgyújtott épülete. Más jelentésekből az derül ki, hogy a tiltakozók rendőröket próbáltak megverni, míg az ellenzék aktivistái igyekeztek ezt megakadályozni. Dzsalálábádban a tüntetők szintén lezárták a repülőteret, néhány kamionnyi sódert szórtak az utakra, gumiabroncsokat gyújtottak meg.
A parlamenti választások első, február 27-i fordulója óta az ötmilliós közép-ázsiai volt szovjet köztársaságban számos megmozduláson követelték a csalások leleplezését és az 1992 decembere óta hatalmon lévő Aszkar Akajev elnök távozását. Miután Akajev és hívei fölényes győzelmet arattak a március 13-i második fordulóban – amelyet az ellenzék szerint még az első fordulóénál is súlyosabb visszaélések jellemeztek –, a tiltakozások tovább erősödtek. Tüntetések voltak több városban, köztük a fővárosban, Biskekben is.
Az ellenzék csak négy mandátumhoz jutott Kirgizisztán 75 fős parlamentjében, s attól tart, óriási fölényét Aszkar Akajev elnök arra használhatja fel, hogy az alkotmány tilalma ellenére ősszel harmadszor is megpályázza az államfői posztot.
Posztszovjet párhuzamok. A közép-ázsiai köztársaság „tulipános forradalmát” az utcai harcok kezdettől fogva megkülönböztették a két európai – bársonyos, békés, vértelen – forradalomtól, mutatott rá az Izvesztyija, amely azonban bőven lelt párhuzamot is a grúz és ukrán, illetve a kirgiz forgatókönyv között. A három legfőbb hasonlóság az orosz lap szerint, hogy a fellépésre a hatóságok választási csalással való megvádolása adott alapot, az ellenzék mindhárom esetben a Nyugathoz fordult támogatásért, s a konfliktusba Oroszország belebonyolódik, megint csak a hatóságok oldalán. Mindamellett túlságosan korai lenne arról beszélni, hogy Akajev rendszere bukásra van ítélve, s a hatalom maholnap a tulipános forradalmárok kezébe kerül. Az alapvető különbség Grúziával és Ukrajnával szemben az, hogy Kirgizisztánban a fővárosban Akajev egyelőre uralja a helyzetet. (MN)
