A tavalyi esztendő a világturizmus élénkülésének éve volt: a világkereskedelmi szervezet, a WTO adatai szerint nemzetközi szinten több mint tíz százalékra tehető 2004-ben az általános növekedés. Kelet-Közép-Európában pedig mintegy 15 százalékos növekedést regisztráltak. A világtendenciák hazánkban nem érvényesültek, a Magyarországra látogató külföldiek száma 2003-hoz képest mindössze 1,2 százalékkal nőtt. S bár a kereskedelmi szálláshelyeken élénkült a vendégforgalom – 3,7 százalékkal –, a vendégéjszakákat tekintve nem volt változás, azaz a turisták átlagos tartózkodási ideje csökkent. A főváros és Közép-Magyarország kivételével minden régióban visszaesett a látogatók száma. Különösen szembetűnő volt ez két idegenforgalmi szempontból kiemelkedő jelentőségű tájegységünknél: a Balatonnál és Tisza-tónál. Az előbbinél 87,3, míg az utóbbinál 78 százalékra csökkent a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a magyar szállodákra, és általában az egész ágazatra a túladóztatottság a jellemző – jelentette ki lapunknak Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. Az érdekvédelmi szervezet felmérései szerint a forgalom visszaesése, a tartósan erős forint, a magas kamatok, a megemelt áfa és minimálbér, az energia drágulása, az iparűzési és jövedéki adók növekedése miatt jelentős az eredményromlás a nagy szállodaláncokban és az önálló szállodákban egyaránt.
Rendkívül magasnak tartják az ágazat szereplői az áfa mértékét, amely a szállodai szolgáltatásoknál tavaly január elsejétől 15 százalékra emelkedett. Ez az adókulcs a hazai szintnél csak az Európai Unió négy tagországban magasabb – hangsúlyozta Niklai Ákos. Ebből egyenesen következik, hogy az alacsonyabb áfa kedvezőbb versenyképességet biztosítana a hazai szállodák számára, lehetővé tenné az árak csökkentését, ami a vendégek számának növekedéséhez vezetne. Az áfacsökkentés hatására több bevétel származna a turizmusból. Ugyanez érvényesülne a vendéglátásban is. Közvetett módon javulhatna a közlekedés, az utazási irodák és a biztosítók teljesítménye, sőt a továbbgyűrűző folyamat pozitív hatással lehetne más ágazatokra, például az építőiparra és a mezőgazdaságra.
Az elnök kijelentette: a magas adó- és járulékterhek miatt a korábban – például a Széchenyi-terv segítségével – felvett fejlesztési hitelek visszafizetése az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozásoknak mind nagyobb nehézséget okoz. Olyannyira, hogy több cégnél már-már visszafordíthatatlan, csődközeli helyzet alakult ki. A szállodákban elmaradnak a szükséges fenntartó-karbantartó munkálatok, beruházások. Emiatt jelentősen csökkenhet a vendéglátóhelyek színvonala. A jövedelmezőséget csak a bevételek ugrásszerű növekedése javíthatná, ehhez azonban a kormányzatnak is le kellene tennie az asztalra a magáét. Hiányzik a tudatos és hatékony országimázs-építés, a koncentrált és valódi eredményre törekvő országos és régiós marketingmunka – szögezte le a szakmai szövetség vezetője. Niklai Ákos szerint tartani lehet attól, hogy a külföldi tőke, az ingatlanfejlesztők, a nemzetközi szállodaláncok elvesztik érdeklődésüket, és nem fektetnek be a magyar szállodaiparba. S talán az egyik legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy az egyre nehezedő működési, pénzügyi feltételek miatt erősödik a szürkegazdaság. Ez pedig egyet jelent a költségvetés és az ország devizabevételeinek apadásával.
A jelenleg formálódó kormányzati adóreform egyik központi eleme, hogy a jövőben egységes, 20 százalékos áfakulcsot vezetnének be. Ha ez a terv valóra válik, az rendkívüli módon sújtja majd a hazai idegenforgalmat. Niklai Ákos hangsúlyozta: az egységes áfa a mostani 15 százalékos mértékhez képest – a tavalyi három százalék után – újabb ötszázalékos emelkedést jelentene. Mindez számszerűsítve a szállodai nagyvállalatoknál milliárdos, egy budapesti ötcsillagos szállodánál pedig mintegy 160 millió forintos többletköltséggel és eredményromlással járna. A kereskedelmi szálláshelyeknél összességében 8-10 milliárd forint bevétel- és nyereségelvonás lehet az emelés következménye, amely a tavalyi háromszázalékos áfaemeléssel együtt már 14–16 milliárd forint jövedelem elvesztését vonja magával a szállodaiparban. Ezért a vendéglátás áfakulcsának növelése helyett annak csökkentése volna indokolt. A szakmai szervezetek – a szállásdíj esetében – ezért az ötszázalékos áfakulcs bevezetését javasolják.
Egy másik napvilágot látott kormányzati elképzelés az egyszerűsített vállalkozói adó, az eva kiterjesztése, az itt igénybe vehető kedvezmények növelése lenne. Az idegenforgalomban működő kis- és mikrovállalkozásoknak azonban jelentős akadályt jelent, hogy a jövedéki termékek értékesítése kizárja e cégeket az eva alkalmazásából. A vendéglátás magas költségszintje és anyagigényessége amúgy is nehézkessé tenné ennek az adónemnek az alkalmazását. Ezért Niklai Ákos úgy véli, más, sajátos kedvezményrendszert kellene kialakítani az idegenforgalomban működő kisvállalkozások számára.
A Magyar Szállodaszövetség a társszövetségekkel együtt mindemellett arra kéri a pénzügyminisztert: uniós kollégáinál lobbizzon annak érdekében, hogy 2007-től az EU tagállamaiban további lehetőség nyíljon a kedvezményes áfakulcs alkalmazására a vendéglátásban. A szakmai szervezetek azt is szeretnék tudni, érinti-e az ország EU-szerződése az idegenforgalom működését. Több régi uniós tagországnak – például Franciaországnak, Hollandiának, Németországnak vagy Ausztriának – is sikerült elérnie a turisztikai és vendéglátó-vállalatok számára túlzó és hátrányos rendeletek alkalmazásának felfüggesztését vagy lazítását.
Izraeli hadsereg: Gázaváros kiürítése elkerülhetetlen
