A tavalyi esztendő a világturizmus élénkülésének éve volt: a világkereskedelmi szervezet, a WTO adatai szerint nemzetközi szinten több mint tíz százalékra tehető 2004-ben az általános növekedés. Kelet-Közép-Európában pedig mintegy 15 százalékos növekedést regisztráltak. A világtendenciák hazánkban nem érvényesültek, a Magyarországra látogató külföldiek száma 2003-hoz képest mindössze 1,2 százalékkal nőtt. S bár a kereskedelmi szálláshelyeken élénkült a vendégforgalom – 3,7 százalékkal –, a vendégéjszakákat tekintve nem volt változás, azaz a turisták átlagos tartózkodási ideje csökkent. A főváros és Közép-Magyarország kivételével minden régióban visszaesett a látogatók száma. Különösen szembetűnő volt ez két idegenforgalmi szempontból kiemelkedő jelentőségű tájegységünknél: a Balatonnál és Tisza-tónál. Az előbbinél 87,3, míg az utóbbinál 78 százalékra csökkent a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a magyar szállodákra, és általában az egész ágazatra a túladóztatottság a jellemző – jelentette ki lapunknak Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. Az érdekvédelmi szervezet felmérései szerint a forgalom visszaesése, a tartósan erős forint, a magas kamatok, a megemelt áfa és minimálbér, az energia drágulása, az iparűzési és jövedéki adók növekedése miatt jelentős az eredményromlás a nagy szállodaláncokban és az önálló szállodákban egyaránt.
Rendkívül magasnak tartják az ágazat szereplői az áfa mértékét, amely a szállodai szolgáltatásoknál tavaly január elsejétől 15 százalékra emelkedett. Ez az adókulcs a hazai szintnél csak az Európai Unió négy tagországban magasabb – hangsúlyozta Niklai Ákos. Ebből egyenesen következik, hogy az alacsonyabb áfa kedvezőbb versenyképességet biztosítana a hazai szállodák számára, lehetővé tenné az árak csökkentését, ami a vendégek számának növekedéséhez vezetne. Az áfacsökkentés hatására több bevétel származna a turizmusból. Ugyanez érvényesülne a vendéglátásban is. Közvetett módon javulhatna a közlekedés, az utazási irodák és a biztosítók teljesítménye, sőt a továbbgyűrűző folyamat pozitív hatással lehetne más ágazatokra, például az építőiparra és a mezőgazdaságra.
Az elnök kijelentette: a magas adó- és járulékterhek miatt a korábban – például a Széchenyi-terv segítségével – felvett fejlesztési hitelek visszafizetése az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozásoknak mind nagyobb nehézséget okoz. Olyannyira, hogy több cégnél már-már visszafordíthatatlan, csődközeli helyzet alakult ki. A szállodákban elmaradnak a szükséges fenntartó-karbantartó munkálatok, beruházások. Emiatt jelentősen csökkenhet a vendéglátóhelyek színvonala. A jövedelmezőséget csak a bevételek ugrásszerű növekedése javíthatná, ehhez azonban a kormányzatnak is le kellene tennie az asztalra a magáét. Hiányzik a tudatos és hatékony országimázs-építés, a koncentrált és valódi eredményre törekvő országos és régiós marketingmunka – szögezte le a szakmai szövetség vezetője. Niklai Ákos szerint tartani lehet attól, hogy a külföldi tőke, az ingatlanfejlesztők, a nemzetközi szállodaláncok elvesztik érdeklődésüket, és nem fektetnek be a magyar szállodaiparba. S talán az egyik legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy az egyre nehezedő működési, pénzügyi feltételek miatt erősödik a szürkegazdaság. Ez pedig egyet jelent a költségvetés és az ország devizabevételeinek apadásával.
A jelenleg formálódó kormányzati adóreform egyik központi eleme, hogy a jövőben egységes, 20 százalékos áfakulcsot vezetnének be. Ha ez a terv valóra válik, az rendkívüli módon sújtja majd a hazai idegenforgalmat. Niklai Ákos hangsúlyozta: az egységes áfa a mostani 15 százalékos mértékhez képest – a tavalyi három százalék után – újabb ötszázalékos emelkedést jelentene. Mindez számszerűsítve a szállodai nagyvállalatoknál milliárdos, egy budapesti ötcsillagos szállodánál pedig mintegy 160 millió forintos többletköltséggel és eredményromlással járna. A kereskedelmi szálláshelyeknél összességében 8-10 milliárd forint bevétel- és nyereségelvonás lehet az emelés következménye, amely a tavalyi háromszázalékos áfaemeléssel együtt már 14–16 milliárd forint jövedelem elvesztését vonja magával a szállodaiparban. Ezért a vendéglátás áfakulcsának növelése helyett annak csökkentése volna indokolt. A szakmai szervezetek – a szállásdíj esetében – ezért az ötszázalékos áfakulcs bevezetését javasolják.
Egy másik napvilágot látott kormányzati elképzelés az egyszerűsített vállalkozói adó, az eva kiterjesztése, az itt igénybe vehető kedvezmények növelése lenne. Az idegenforgalomban működő kis- és mikrovállalkozásoknak azonban jelentős akadályt jelent, hogy a jövedéki termékek értékesítése kizárja e cégeket az eva alkalmazásából. A vendéglátás magas költségszintje és anyagigényessége amúgy is nehézkessé tenné ennek az adónemnek az alkalmazását. Ezért Niklai Ákos úgy véli, más, sajátos kedvezményrendszert kellene kialakítani az idegenforgalomban működő kisvállalkozások számára.
A Magyar Szállodaszövetség a társszövetségekkel együtt mindemellett arra kéri a pénzügyminisztert: uniós kollégáinál lobbizzon annak érdekében, hogy 2007-től az EU tagállamaiban további lehetőség nyíljon a kedvezményes áfakulcs alkalmazására a vendéglátásban. A szakmai szervezetek azt is szeretnék tudni, érinti-e az ország EU-szerződése az idegenforgalom működését. Több régi uniós tagországnak – például Franciaországnak, Hollandiának, Németországnak vagy Ausztriának – is sikerült elérnie a turisztikai és vendéglátó-vállalatok számára túlzó és hátrányos rendeletek alkalmazásának felfüggesztését vagy lazítását.
Az idegenforgalmi bevételek mutatója 2001 és 2004 között
Év Mrd euró
2001 4,22
2002 3,45
2003 3,03
2004 2,09 (január–szeptember)
Forrás: KSH
