A figyelemelterelés, az ellenzék, valamint az egyházakkal szembeni támadás, illetve a párton belüli küzdelem, a „régi gárdával való leszámolás” egyik eszközének tartja az ügynökügyet Kövér László. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes elnöke a Vasárnapi Újságnak nyilatkozva úgy vélte, ha az MSZP képviselői által beterjesztett alkotmánymódosítás a jelenleg javasolt formában valósul meg, akkor elsősorban az MSZMP volt klientúrájának ma is pozícióban lévő tagjai kerülnek kellemetlen helyzetbe, közöttük bankvezérek, médiavállalkozók és magas rangú külügyminisztériumi tisztviselők. Kövér furcsa helyzetnek tartja, hogy a 2002-es választásokon egy, „a választók mindössze öt százaléka által támogatott pártocska uralja három esztendeje az egész országot, kényszeríti rá és az MSZP-re akaratát az oktatási ügyben éppúgy, mint az ügynökügyben”.
Mint mondta, az események alapvetően egy központ forgatókönyve szerint zajlanak, ez a centrum „a miniszterelnök környékén keresendő még akkor is, ha látszólag a kisebbik koalíciós párthoz közel álló műhely az, amelyik teljes mértékben felrúgva nemcsak az íratlan normákat, de a létező jogszabályokat is, személyiségi jogokat sértő listákkal áll elő napról napra”. – Az érdekek közösek, nem először fordul elő Gyurcsány Ferenc néhány hónapos miniszterelnöki történetében, hogy a kisebbik koalíciós pártra támaszkodik a saját pártjában meglévő ellenfeleivel szemben – mondta Kövér. Hozzáfűzte: olyan közös forgatókönyv szerint zajlanak az események, amelyben az SZDSZ megkapja, amit már régóta szeretett volna: „közel jár ahhoz a célhoz, hogy szétverje a magyar nemzetbiztonsági szolgálatokat”. A fideszes politikus hangsúlyozta: ezek az akciók a magyar nemzeti érdekeket sértik, mivel gyengítik a nemzetbiztonsági szolgálatok működőképességét. – Nem kizárt, hogy vannak olyan ellenérdekű titkosszolgálatok, államok, amelyek e régióban a befolyásuk megkönnyítése érdekében megpróbálják gyengíteni az államhatalmi szervezeteket, amelyek éppen ennek a befolyásolási törekvésnek a kivédésére vagy kontrollálására születtek.
Kuncze Gábor SZDSZ-elnök a fentieket kommentálva közölte: Kövér László „hülyeségeket beszél”. Megjegyezte még, hogy Kövér „paranoiáira” évek óta nem reagál.
Nem az egyházak a haszonélvezők. Némely közéleti hangadó úgy állítja be, mintha az egyház volna az akadálya a múlt feltárásának – állapította meg a hét végén Bölcskei Gusztáv püspök, azt sürgetve: tegyék végre lehetővé a Magyarországi Református Egyháznak, hogy hozzáférjen az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának egyházi vonatkozású irataihoz. A Duna-melléki Református Egyházkerület szombati egyháztörténeti konferenciáján a zsinat lelkészi elnöke arra is rámutatott: éppen azok sulykolják, hogy az egyházak a múlt rendszer haszonélvezői voltak, akik mind a diktatúra, mind a rendszerváltozás valódi haszonélvezőinek bizonyultak. Bölcskei Gusztáv hangsúlyozta: 15 éve nem teszi jogszabály lehetővé, hogy az egyházak szabadon hozzáférjenek a velük kapcsolatos titkosszolgálati iratokhoz. Amíg ez nem rendeződik, álságos dolog úgymond tabut döntögetni, és azt követelni, hogy lépjenek nyilvánosság elé a felekezetek – melyek így nem tudják bemutatni az objektív igazságot. A püspök utalt arra, hogy a református zsinat már 1989 végén megkövette azokat, akiknek szenvedést okozott bizonyos egyházi személyek kollaborációs tevékenysége. 1990-ben az öntisztulás érdekében minden tisztségviselő lemondott, folyamatos a diktatúra idején félreállított egyházi személyek erkölcsi és anyagi rehabilitációja; két éve önkéntes átvilágításról született döntés.
B listán a volt ügynökök? Szegvári Katalin tudomása szerint léteznek olyan cégek Magyarországon, ahol olyan utasítás van érvényben, hogy az ügynöklistákon szereplők nem foglalkoztathatók. Az újságíró a Nap-keltének nyilatkozva beszámolt Petri-Lukács Ádám egyik üzenetéről, amelyben a Népszava vezető publicistája közölte vele, hogy „’89 előtt a mocskos diktatúra gyomorforgató eleme voltál, aljas szem egy láncban”. Az ügynöklisták keltette indulatok és „pokoli tragédiák” elkerülése miatt Szegvári könnyeivel küszködve felelős hozzáállást kért a politikusoktól a témában.
Meghallgatnák a III/III-asokat. Kenedi János, a Nyilvánosság Klub szombati ülésén elmondta, hogy a brüsszeli ’56-os Intézettel közösen a Nyilvánosság Klub meghallgató bizottságot hoz létre, ahol a III/III-as főcsoportfőnökség tisztjeit és főtisztjeit kérnék tanúvallomásra, jogi szankciók nélkül. Az egyesület tagjai – Babus Endre, Bolgár György, Emőd Pál, Halmai Gábor, Kenedi János, Murányi Gábor, Váradi Júlia, Vásárhelyi Mária és Várhegyi Éva személyében – megválasztották a szervezet ügyvivői testületét.
origo.hu
Kiderült, hogyan szivároghatott ki a Tisza-lista: egyszerűen elbaltázták
